Nem indíthatnak középiskolai osztályt azok a tanintézetek, ahol senkinek nem sikerült az érettségije

Széchely István , Antal Erika • 2019. szeptember 25., 13:13

Előzetes konzultáció nélkül, váratlan hirtelenséggel vezette be az oktatási minisztérium azt a korlátozást, melynek értelmében már a következő tanévtől nem indíthatnak középiskolai és szakközépiskolai kilencedik osztályt azokban az iskolákban, ahol egy vizsgázónak sem sikerült az érettségije.

Oktatás után. Derült égből villámcsapásként érte az oktatási rendszerben dolgozókat a miniszteri rendelet • Fotó: Pál Árpád

Még az oktatási rendszerben dolgozók egy része is csak a sajtóból értesült a korlátozást előíró új minisztériumi rendeletről, amely megjelent a Hivatalos Közlönyben, azaz érvénybe lépett. A szabályozás értelmében a következő tanévre vonatkozó beiskolázási tervek elkészítésekor csak azok a tanintézetek adhatnak le nappali tagozatos elméleti, illetve szakközépiskolai kilencedik osztályok indítására vonatkozó javaslatot, amelyekben legalább egy diáknak sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton.

Szerintem nem rossz ez az intézkedés, viszont amit én problémásabbnak látok, az az, hogy egyből érvénybe is lépett. Tehát nincs véleményezési időszak. Nem látom annyira korrektnek azt sem – mindazonáltal lehet, az egész elképzelés nem rossz –, hogy egy érettségi eredményt vesznek alapul. Lehet, hogy egy négy-öt éves ciklust kellene alapul venni

– sorolta az új intézkedéssel kapcsolatos meglátásait Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő. A korlátozásra vonatkozó másik két kifogása az, hogy csak a nyári érettségi eredményét veszik számításba, a pótérettségiét nem, illetve hogy

a szakoktatást ez az intézkedés is rossz fényben tünteti fel, mintha az büntetés volna, miközben véleménye szerint erősíteni, vonzóbbá kellene tenni azt.

Ha volna egy felkészülési időszak az új intézkedés bevezetésére, akkor lehet, hogy az érintett tanintézetekben sem tiltakoznának ellene – véli a főtanfelügyelő. „Az iskoláknak idő kell. Probléma lehet az, hogy a szakközépiskola megszüntetésével, szakiskolává alakításával az egyik helyen nem lesz elég pedagógus, a másik helyen pedig munka nélkül maradnak. Ha volna erre egy négyéves átfutási idő, akkor rá lehetne készülni, és senkit nem érintene kellemetlenül” – fogalmazott, de ismételten rámutatott, hogy az említett kifogásokon túl nem tartja rossz ötletnek az intézkedést.

Visszavonást, módosítást remélnek

Hargita megyében öt középiskola van, ahol senkinek nem sikerült az érettségije a június-júliusi vizsgasorozaton: a szentegyházi Gábor Áron, a gyergyóditrói Puskás Tivadar, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre, a székelykeresztúri Zeyk Domokos és a borszéki Zimmethausen Szakközépiskola. A pótérettségin azonban több tanintézetben is javítottak az átmenési arányon, ez az eredmény mégsem számít a korlátozás elrendelésekor.

Nálunk két tanulónak sikerült az érettségije az augusztusi szesszióban. Akkor az ők érettségi diplomája nem érvényes?

– tette fel az intézkedés visszásságait érzékeltető kérdést Tankó Csilla, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola igazgatója megkeresésünkre. Elmondta, tizenöt végzős diákjuk érettségizett idén, és közülük kettőnek sikerült a pótérettségije, ami 15 százalékos átmenési arányt jelent, de ezt nem veszik figyelembe a rendelet értelmében. „Én nagyon remélem, hogy ezt a törvényt nem fogják alkalmazni. Ilyen volt még nem egyszer.

Én nagyon reménykedem, hogy a tanügyminisztériumban józan észre térnek

– mondta az iskolaigazgató, abban bízva, hogy ha nem is vonják vissza az intézkedést, legalább módosítják azt oly módon, hogy a teljes tanév érettségi eredményeit veszik figyelembe, nem csak a nyári érettségiét. A Gábor Áron Szakközépiskolában idén egy szakközépiskolai osztályt indítottak, és a jövő évi beiskolázási tervet is ennek megfelelően állították volna össze, így viszont – ha érvényben marad a rendelkezés – egyetlen középiskolai osztályt sem indíthatnak, csak szakiskolai osztályokat.

{A}

Látszatmegoldás

A korlátozás csak látszatmegoldás, a gyenge érettségi eredmények problémája nem szűnik meg azáltal, hogy az érintett középiskoláknak nem engedik meg, hogy kilencedik osztályt indítsanak – véli Baciu Gyöngyvér, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola igazgatója.

Több oka is van annak, hogy a végzősök egy hányadának nem sikerül az érettségije, ezek egy részét még az általános iskolában kellene orvosolni, mert azok a nyolcadikosok, akik az országos képességfelmérőn ötösnél kisebb jegyet kapnak, később az érettségin sem fogják tudni elérni a hatos átlagot

– vélekedett. Noha a Zeyk Domokosban sem sikerült senkinek az érettségije idén, őket már nem érinti a korlátozás, ugyanis már három éve nem indítottak középiskolai osztályt. Idén végzett az utolsó évfolyam náluk, abból is csak hárman jelentkeztek az érettségire – tudtuk meg Baciu Gyöngyvértől.

Maros megye: két érintett középiskola

Maros megyében két középiskolát érint az oktatási minisztériumnak az a rendelkezése, amely szerint azokban a középiskolákban, ahol egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája, a következő tanévtől nem indíthatnak kilencedik osztályt. Ioan Macarie megyei főtanfelügyelő elmondta, két marosvásárhelyi műszaki szakközépiskolát érint ez a rendelkezés: az egyik az Aurel Persu, a másik pedig a Ion Vlasiu Műszaki Szakközépiskola. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy az Aurel Persu idén ősszel még indított egy kilencedik osztályt, de jövő évtől, amennyiben a minisztériumi rendelkezés érvényben marad, ez már nem történik meg.

Hasonlóképpen a Ioan Vlasiu végzős diákjai is sikertelenek voltak az érettségin, ezért ott már idén ősszel eldöntötték, hogy nem indítanak középiskolai kilencedik osztályt. Az Aurel Persu Szakközépiskolát 1965-ben alapították, és azóta hivatásos gépkocsivezetőket, gépkocsijavítókat, országos és nemzetközi szállításban dolgozókat képeznek. A Ion Vlasiu Szakközépiskolát, az egykori faiparit 1892-ben alapították a fafeldolgozás és famegmunkálás különböző mesterségeinek oktatására.