Úton-útfélen azt halljuk, hogy Románia katasztrofálisan teljesít az európai uniós alapok lehívásában, miközben látjuk azért, hogy gyárak épülnek, vállalatok fejlődnek, hatalmas beruházások valósulnak meg, legtöbb esetben éppen a pályázatokból. Hogy mi ebből a valóság? Szakembert kérdeztünk.
Az Eurotop Consulting Kft., illetve annak ügyvezetője, Parajdi Borbála lassan tizenöt éve foglalkozik pályázati tanácsadással, pályázati alapok lehívásával, így ha valaki, akkor ő igencsak jártas a témában. Noha a sajtó szereti hangoztatni, hogy Románia milyen siralmasan teljesít az EU-s pénzek lehívása terén, ez csak részben igaz:
míg a nagy infrastrukturális programok lehívásában tényleg kritikán aluli a hatékonyságunk, addig mezőgazdasági pályázatokban kifejezetten jól állunk, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok is szépen teljesítenek
a nekik szóló alapok lehívásában – tudtuk meg Parajdi Borbálától. Az Eurotop ügyvezetője hozzátette, a sok félinformáció terjedése is gyakran amiatt van, hogy manapság már mindenki ért a pályázatokhoz. Míg régen meg kellett győzni a cégvezetőket, civil szervezetek képviselőit, hogy érdemes időt, energiát és pénzt fektetni a pályázatokba, mára már nemcsak kihasználják a lehetőségeket, de mindenki érteni is vél a pályázatíráshoz.
– vélekedett a szakértő. Pedig a pályázatírás nem mindig könnyű feladat, és az akadályokba sokszor beleütköznek a pályázók is.
„Ami például sokszor frusztrációt okoz, hogy sok esetben nem lehet egy teljes beruházást egy tevékenységi (CAEN) kódra ráhúzni, míg a pályázat ezt követeli meg. Hiába működtet egy vállalkozó bisztrót étteremmel és bárrésszel, lehet, hogy el kell döntenie, melyik tevékenységi kódjára pályázna, és egyszerűen nem vehet meg ezt is, azt is” – mutatott rá egy sokak által tapasztalt problémára.
Parajdi Borbála szerint ez is mutatja, hogy egy pályázat benyújtása nem egyszerűen egy 50 oldalas űrlap kitöltését jelenti:
mindennek utána kell nézni, mindenről meg kell győződni,
miközben az állami apparátus nehézkes működése, néha éppen a kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket, de gyakran változtatják a pályázati kiírások feltételeit is, és nem utolsósorban nemcsak a pályázat leadása hosszas és bürokratikus folyamat, de az elbírálása is.
A szakértő szerint azonban ez az egész a pályázók számára is olyan, mint a hegymászás:
menet közben nehéz, azonban aki túl van rajta, mégis újra meg újra nekifog, egyszerűen azért, mert megéri.
„Van, aki kisebb gépeket vásárol pár százezer lejért, alkalmazottakkal bővíti a vállalatát, mások többmilliós építkezéseket tudnak megvalósítani, de számos útjavítás, kanalizálás, iskolaépítés, szociális otthon vagy éppen ipari park valósul meg pályázati alapokból. A fontos azonban az, hogy
– fejtette ki az Eurotop Consulting ügyvezetője. Ami pedig hitelessé is teszi ezt a tanácsot, az talán éppen az, hogy a pályázati tanácsadó cég sikerrátája 95 százalék fölötti, de ennek is megvan az oka.
„Mi soha nem írunk alá addig szerződést, amíg nem látjuk, hogy rendben van a pályázó adminisztratív szempontból, nem látjuk, hogy az ötlete jogosult, illetve muszáj pontozást is számítani, hogy tudjuk, van-e esélye nyerni” – fejti ki az ügyvezető, aki úgy érzi, a cégben megtanulták, hogy
Kérdésünkre kifejtette, a cég lassan tizenöt éves sikerének záloga talán éppen az, hogy mindig megtalálta azt a piaci rést, amit érdemes kitölteni, és így idővel új szolgáltatásokat is bevezettek: az önkormányzatok például a vállalatra bízhatják a közbeszerzési eljárásaikat, de fejlesztési stratégiákat is készítenek számukra, az építkezéssel kapcsolatos pályázatok mellé egy csomagban tervezők, különböző szakemberek partnerségét ajánlják. S hogy kiknek is?
(X – Fizetett hirdetés)