Lakossági állampapír mint befektetés – megfontolandó

Széchely István 2019. szeptember 24., 09:07

Újabb lakossági állampapírokat bocsátott ki a pénzügyminisztérium. Noha ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a lakosságtól kér kölcsön az állam, az általunk megkérdezett szakember szerint nincs bajban a romániai gazdaság, az állampapírokat pedig mind a kamatláb, mind a biztonságosság tekintetében jó befektetésnek vélik

Miért jó állampapírba fektetni? Magas hozamot ígér a kamatadómentes állami értékpapír Fotó: Pixabay

A kincstár helyi fiókjaiban szeptember 30-áig, a városi postahivatalokban szeptember 27-éig, a vidékiekben pedig 26-áig lehet megvásárolni a pénzügyminisztérium által múlt hétfőn kibocsátott értékpapírokat. A Tezaur programban kibocsátott,

1 lejes névértékű lakossági állampapírok futamideje egy, kettő, illetve három esztendő, évi kamatuk pedig 3,5, 4, illetve 4,5 százalék. Az értékpapírok kamatadómentesek.

A kötvényeket a 18. életévüket betöltött állampolgárok vásárolhatják meg, bármekkora értékben, ugyanis a pénzügyminisztérium közleménye szerint eltörölték a befektetések felső határértékét. Az értékpapírok kamatát a kibocsátási tájékoztatóban meghatározott határidőkig fizeti ki az állam.

A lakossági állampapírok idő előtt visszaválthatók, átruházhatók, illetve a befektető elhalálozása esetén örökölhetők.

Biztos befektetés

„Kérdés az, hogy miért jobb ez, mint mondjuk a bankbetét. Azért, mert magasabb kamatlábat ígérnek érte. Tehát ha az ember államkötvényekbe fekteti a pénzét, nem a bankba, akkor több pénzt kap érte, és

minden országban az illető ország állampapírjait tekintik a legbiztonságosabb befektetésnek, mert az állam mindig visszafizeti a kölcsönt”

– vázolta a lakossági állampapírok előnyeit megkeresésünkre Szabó Árpád gazdasági szakember. Megjegyezte, ezt könnyen megteheti az állam, hiszen „a kezében van a pénznyomtató gép bekapcsológombja”, tehát ha nincs pénze a kölcsön törlesztésére, akkor nyomtat. Ennek infláció a következménye, és lehet, hogy már semmit nem fog érni a befektetők pénze, de mindenképpen visszakapják azt,

befektetésük csak egy államcsőd esetén veszhet oda

– magyarázta a legrosszabb forgatókönyveket a közgazdász, de rögtön hozzátette, hogy ennek veszélye nem áll fenn, hiszen nincs nagy bajban a romániai gazdaság.

{A}

„Annyira komolyan szokták venni ezt a dolgot az állampapírokkal, államkötvényekkel, hogy például 1956 őszén, amikor az oroszok lőtték Budapestet, Magyarország még akkor is fizette a külföldi adósságait, mert

ha egy állam nem fizet és elveszíti a »becsületszavát«, akkor többet soha senkitől nem kap hitelt”

– fogalmazott a szakember. Kivételek azért előfordulhatnak, tette hozzá, megemlítve Argentína esetét, ahol az elmúlt harminc évben kétszer is államcsőd volt, illetve Ciprust, ahol a gazdaság összeomlása miatt néhány évvel ezelőtt minden 20 ezer eurónál nagyobb bankbetétet államosítottak. Ilyen azonban ritkán történik, rendszerint minden országban az államkötvények számítanak a legbiztonságosabbnak, ezt követik az önkormányzati, majd a vállalati kötvények – összegzett Szabó Árpád.

A lakossági állampapírok kibocsátását februárban kezdte el a pénzügyminisztérium a Tezaur programban, és a tervek szerint a kibocsátás egész évben tart majd, háromhetes jegyzési időszakkal minden hónapban.