Terjeszkedő székelyföldi városok, csatlakozástól elzárkózó falvak
A peremterületekre való költözés, az új lakóövezetek kialakítása Székelyföldön is lassan, de biztosan növelik a városok belterületét. A terjeszkedés a környező falvakat hozza egyre elérhetőbb közelségbe, mivel a betelepülőkkel azok is bővülnek. A csatlakozástól, egyesüléstől azonban mindenki óvakodik.
A városról falura történő költözés már átrendezte a városok közvetlen közelségében fekvő falvak arculatát, de nem csak a lakosság és a lakóházak száma növekedett, a települések szokásrendje, a korábban megszokott életforma is jelentős változásokon megy át a városban dolgozó, iskolába járó lakosság térfoglalásával.
A kertvárosiasodás két irányból történik, mivel a városszéleken kialakuló új lakóövezetek ehhez hasonló módon terjeszkednek kifelé. Noha a városok és falvak ilyen módon egyre közelebb kerülnek egymáshoz, gyakran összeépülnek, és már csak a helységnévtáblák alapján lehet a nem létező határt látni közöttük,
a közigazgatási önállóság egyelőre fontosabb, mint a vélt, vagy valós előnyökkel járó csatlakozás.
Székelyudvarhely esetében is jól látszik, hogy több irányban növekedik, bővül a város, és kelet felé gyakorlatilag már összeépült Fenyéddel. A város belterülete a 2017 végén jóváhagyott általános rendezési tervvel 1084,88 hektárról 1783,73 hektárra növekedett – ismertette kérdésünkre Zörgő Noémi. A polgármesteri hivatal sajtószóvivője szerint remélhetőleg a belterület növekedése azt eredményezi majd, hogy csökken a lakózónák túlterheltsége.
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, meghatározó növekedés azokban az övezetekben történt, ahol az építési kedv emelkedett volt, a város délkeleti, északi, illetve keleti részein. A szóvivő úgy látja, egyelőre nincs esély arra, hogy a környező községek egyesüljenek Székelyudvarhellyel.
,,Felsőboldogfalva és Fenyéd esetében már kicsi a távolság a beépített területek között, viszont ezek adminisztratív határok, ráadásul községközpontokról van szó. Nem látom, hogyan egyesülhetnének a várossal” – fejtette ki.
Sepsiszentgyörgy nem akar egyetlen faluval, községgel sem egyesülni – szögezte le kérdésünkre Tóth-Birtan Csaba. A város alpolgármestere szerint ennek sem kérelmezője, sem értelme nincs, mivel a falvakba kiköltözőkkel ezen települések lakossága növekszik, és az számukra előnyt jelent, ugyanakkor vidéken a helyi adók is alacsonyabbak. Mint megjegyezte, viszont például Árkos inkább közelít feléjük, mint fordítva, mivel lakóövezeteket hoztak létre a város határában. Elmondása szerint
három jelentős irányban nőtt az elmúlt években Sepsiszentgyörgy:
Illyefalva felé, ahol egy korábbi nagy gyümölcsös egy részéből hivatalosan, egy másik részéből nem hivatalosan lett lakóövezet – utóbbi anélkül, hogy a városrendezési terv ezt jóváhagyta volna, mivel törvénytelen építkezések is voltak. A másik helyszín Sugásfürdő felé található, ahol az erdő széléig érnek az engedéllyel épített házak, a város szolgálati lakásokat is épített oda, és Kilyén a harmadik irány, ahol szintén lakóövezet épült.
Az infrastruktúra-építés nem mindig követi ezt a terjeszkedést, a vízhálózatok bővítése, a villanyáram bevezetése megoldható, viszont például Sugásfürdő felé a gázhálózat egyelőre hiányzik a szolgáltató feltételei miatt, amely a költségek 2 százalékát vállalná fel, de megépítés után át kellene adni nekik a vezetékrendszert – az alpolgármester szerint ez nem tisztességes ajánlat.
Csíkszereda településszerkezete meglehetősen szerteágazó, az egykor hozzácsatolt falvak, a mai külvárosok – Zsögöd, Taploca, Csíksomlyó, Csobotfalva – mellett olyan távolabbi, gyérebben beépített, de növekedő városrészek is tartoznak hozzá, mint Csiba, Erdőalja és Szécseny, ahol az elkövetkező évek várható közműhálózat-fejlesztései további bővülést, terjeszkedést hozhatnak. A város közeli szomszédságában ugyanakkor olyan községek is találhatók – Csíkszentlélek, Csíkpálfalva – amelyekben jelentős a városból kitelepülők száma, ez fordított irányú terjeszkedést is eredményez.
A peremterületek beépítettségének növekedése ellenére nem várható, hogy bármelyik közeli község a város része lehetne, erre nincs igény.
Szőke Domokos alpolgármester a témával kapcsolatban megemlítette, hogy 2012-ben, a város általános rendezési terve (PUG) elfogadása mentén a szakemberek kifejtették, nem egészséges a városi és falusi települések szöveteinek egyesítése, mert ez többnyire a falusi települések kárára megy.
Jelentősen növelhetné lakosságát és területét Marosvásárhely, ha a környező községek, illetve város elfogadnák Dorin Florea polgármester csatlakozási ajánlatát – ezt mondta kérdésünkre Cosmin Blaga, a városháza szóvivője. A polgármester elképzelése nem új keletű, 2011. decemberében már nyilvánosságra került, amikor egy sajtótájékoztatón beszélt erről.
A 8+Marosvásárhely néven említett projekt szerint a város közelében elterülő 7 község és 1 város – Koronka, Marosszentgyörgy, Marosszentanna, Maroskeresztúr, Jedd, Nyárádtő, Dózsa György és Marosszentkirály – csatlakozásával egy több mint 200 ezer lakosú nagyváros jöhetne létre,
5000-ről 29 000 hektárra növelve a város területét. A projekt a vonalas infrastruktúra – utak, közműhálózat – és a hulladékgyűjtés egységesítését célozta, elkerülő utak építését, és két új Maros-híd építését is előrevetítette. A szóvivő szerint az egyesülés a közúti forgalom zsúfoltságát is csökkenthetné új útvonalak kialakításával, a megnövekedett lakosságnak köszönhetően Marosvásárhely a legnagyobb romániai városok sorába emelkedhetne, és pénzügyi ereje is növekedne, ezáltal a fejlesztési lehetőségek is nagyobbak lennének.
Hozzátette, az érintett polgármestereknek azt is felajánlotta a városvezető, hogy egy újabb mandátum idejéig vezessék a csatlakozó településeket, hogy ne történjen hirtelen változás, és mivel ők ismerik a helyi közösségek problémáit, helyzetét, tudnák segíteni az átmenetet.
Az elképzelést viszont semmilyen módon nem támogatták a környező települések, és ez azóta sem változott.
A szóvivő szerint Florea 2016-ban is levelet küldött a témában a települések vezetőinek, de senki nem válaszolt semmit. A javaslat jelenleg is érvényben van, a polgármester tavalyi évértékelőjében is megjelent, de továbbra is úgy tűnik, csak elképzelés marad.