Szarvasmarháik színe-javát mutatták be az állattartók a dánfalvi gazdanapon
Szarvasmarhaszemlével kezdődött Csíkdánfalván a nyolcadik alkalommal megszervezett gazdanap szombaton. Az állattartók tizenhét pirostarkát hoztak el a bemutatóra, a szakemberekből álló zsűri pedig különböző kritériumok szerint értékelte az állatokat.
Idén is a csíkdánfalvi Kubik-gödörbe invitáltak szombaton a Csíkszéki Gazdanapok iránt érdeklődőket. A rendezvény megnyitóját követően a többnyire Felcsíkról érkező gazdák felvezették az általuk tenyésztett, tartott szarvasmarhákat, hogy a háromtagú zsűri, valamint az érdeklődők előtt mutassák meg állataik színe javát.
Tizenhét tehénnel neveztek be a „szépségversenyre”, amelyeket négy kategóriában értékeltek a szakemberek. A többször ellett kategóriában öt, az egyborjas kategóriában hét, az egy év fölötti növendékek kategóriájában három, valamint az egy év alatti növendékek közül két állatot neveztek be.
Fodor Leventét, a zsűri elnökét, a Hargita megyei állategészségügy járványtani osztályának vezetőjét a pontozási kritériumokról kérdeztük. Mint elmondta, a pirostarka szarvasmarha esetében a vegyeshasznosítás a leglényegesebb,
az a jó, ha a hústermelésben és a tejtermelésben is tudja nyújtani, amit a fajtától elvárnak.
„A test nagyságát, fejlettségét, izmoltságát, valamint a tőgyfüggesztést kötelezően figyelembe vettük, ugyanakkor felmértük a hátvonal és a lábak állapotát is, hiszen legeltetésnél ez életbevágó” – sorolta a pontozási kritériumokat a zsűri elnöke.
A szakember a szarvasmarha-állomány kapcsán hozzátette, javítanivaló mindig van, többnyire a gazdák is látják a hiányosságokat. „Ezeket olyan tulajdonságokat örökítő bikák kiválasztásával tudják megoldani, amelyek az üsző rossz tulajdonságait javítják” – jegyezte meg.
{A}
Ferencz Attila madéfalvi fiatal gazda a többször ellett szarvasmarhájával szerezte meg az első díjat. Megerősítette, a pirostarka előnye, hogy tejtermelésre, illetve húsmarhának is jó, és a lábai is jól bírják a legeltetést. A fiatal gazda a szüleitől tanulta az állattenyésztést, és már évek óta foglalkozik a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésével is.
Szintén belenőtt a gazdálkodásba a csíkdánfalvi Fülöp István fiatal gazda is, aki három kategóriában is nevezett állataival, díjakat is nyert velük. „Érdemes foglalkozni szarvasmarha-tenyésztéssel, viszont fontos, hogy az állomány genetikailag jó legyen, olyan szaporítóanyagot kell előnyben részesíteni, amelyik a tej- és hústermelés szempontjából is javít az állományon” – osztotta meg a gazda, aki szüleivel együtt száz egyedes tehénfarmot működtet. Állományuk legnagyobb hányada törzskönyvezett pirostarka.
A szarvasmarhák bemutatóját követően kulturális műsor következett a színpadon, majd a felcsíki vágóhíd és húsfeldolgozó témájában kerekasztal-beszélgetést tartottak. Délután a szórakoztató rendezvények viszik a prímet, kutyabemutató, erdőkitermelő gépek versenye, fahúzatás és tombolasorsolás szerepel a programban. A rendezvény vasárnap is folytatódik a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ udvarán.
