Színházi évadkezdés: van, ahol a fizetések vannak veszélyben, máshol előadásokra nem futja
Anyagi szempontból rosszul kezdte az új évadot számos székelyföldi színház: bár a színészfizetések sokat emelkedtek az elmúlt években, a kormány elfelejtett mindehhez extra forrásokat biztosítani. Van, ahol a fizetések vannak veszélyben, máshol előadásokra nem futja.
Már a múlt évad végén bemutatók maradtak el a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, ahol áprilisban derült ki, hogy a minisztérium által működtetett intézménynek jóval kevesebb költségvetést hagyott jóvá a szaktárca, mint amivel ők terveztek.
Noha az idei évre szánt pénz valamivel több, mint a tavalyi, közben megemelték a színházi dolgozók fizetését, így a költségvetés nagy részét kénytelenek arra fordítani.
– panaszolta az évad végén a marosvásárhelyi teátrum igazgatója, Gáspárik Attila. Közben eltelt egy nyári szünet, megkezdődött a következő évad, de nem lett jobb a helyzet – tudtuk meg az intézményvezetőtől.
{A}
„Bár színházunk nagyon jó formában van, kiváló színészeink vannak, anyagilag nagyon rosszul állunk. Még mindig ki tudjuk adni a színészek bérét, és annyi költségvetés-kiegészítést kaptunk, hogy decemberig ki tudjuk fizetni a számlákat, de új bemutatókra nincs finanszírozás, illetve
– mondta Gáspárik. Hozzátette, megpróbálják hatékonyabban kihasználni a termeiket, így próbálnak valamiféle alapot teremteni arra, hogy minimális költségvetésük legyen előadásokra.
„Belső rendezőkkel, ingyen dolgozunk. A szerzői jogokat, a fordítást ki fogjuk fizetni, díszletre viszont nem lesz pénzünk. De legalább lesznek előadásaink. Igaz, nem szeretem, hogy megoldjuk a minisztérium által keltett problémákat, de nem akarjuk, hogy a közönség szenvedje meg a színházunk pénztelenségét” – fogalmazott Gáspárik. Kifejtette, nem először érzi azt, hogy Marosvásárhelyt több szempontból büntetik a politikusok, legyen szó kultúráról vagy bármi másról.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház háza táján sem dicsekednek, ebben az évadban is hat új bemutatóra készülnek úgy, hogy előadásokra egyetlen lejt sem kapnak az intézményt működtető helyi önkormányzattól. A város gyakorlatilag a fizetésalapot tudja biztosítani és a színház otthonát jelentő Művelődési Ház fenntartási költségeinek mintegy felét – tudtuk meg Albu István igazgatótól.
Az intézmény vezetője ugyanakkor hozzátette, bár előadásokra nem jut pénz az önkormányzat részéről, az, hogy mégis jelentős és színvonalas színházi élet van Gyergyószentmiklóson, nagyban köszönhető a magyar kormány által a Figura Társaság számára megítélt 70 millió forintos támogatásnak, amely a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által valósult meg. A Figuránál
bíznak abban, hogy az új évadra is részesülnek a magyarországi támogatásban, így nem lesz gond azzal, hogy miből tudnak majd színházat csinálni.
A kiadásokkal amúgy is hadilábon állnak: a Művelődési Ház fenntartási költségeinek felét így is kénytelen kigazdálkodni a színház. Nem titok az sem, hogy igazából erre az évre még a fizetésalap sincs teljesen biztosítva: ahogy a városháza alkalmazottai, úgy a színház dolgozói is az őszi költségvetés-kiigazítást várják, amelyből az év utolsó hónapjaira biztosítják majd a fizetésalapot. Ez azonban remélhetőleg megoldódik majd – vélekedett Albu, aki rámutatott, ilyen körülmények között szervezi meg a Figura Stúdió Színház idén is a 13. Nemzetiségi Színházak Kollokviumát, amely Erdély egyik legrangosabb színházi seregszemléje.
{K1}
Hogy ez létrejöhet, szintén „külső” pénzeknek, támogatásoknak és pályázatoknak köszönhető. Egy mondatban összegezve Albu István így fogalmazott:
Hogy mennyi gondot okoz anyagi szempontból az évadkezdés a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak? Nagy Pál igazgató szerint a körülményekhez képest idén aránylag jól áll az intézmény. „Ha azonban nem lenne a magyar kormány támogatása, nagyon meg kellene húzni a nadrágszíjat” – mondta, nem titkolva, hogy
a gyergyóihoz hasonlóan az udvarhelyi teátrum is 70 millió forintos támogatásban részesült.
„Most rövid távon stabil a helyzetünk, de hogy jövő ilyenkor milyen lesz, az függ a 2020-as év költségvetésétől és attól, hogy mennyit bír és mennyit akar áldozni a város a kultúrára, hiszen önkormányzati színház vagyunk, így elsősorban a várostól van a pénz” – fejtette ki az igazgató.
{K3}
Hozzátette, a kiadásoknál mindig prioritást élveznek a fizetések, erre a törvény is kötelezi őket, majd következnek a számlák, hogy ne maradjanak el a kifizetésekkel, amit nem mindig könnyű megvalósítani. A színészek béreiről megtudtuk, hogy 1800 és 3500 lej között váltakoznak, ami sokkal jobb helyzet, mint 3–8 évvel ezelőtt, kérdés azonban, hogy meddig tartható.
„Beosztjuk a pénzt, mert mindenre kell jusson, csak nem jut olyan mértékben, ahogy szeretnénk. Például nem tudjuk abban a mértékben fejleszteni a technikai, műszaki eszközrendszerünket, mint amennyire szeretnénk. De lenne helye a pénznek új stúdióra, terem- és színpadfelújításra, személyzetbővítésre” – sorolta az igazgató, aki szerint több pénztől, jobb kormányzástól, a városvezetés nagyobb fokú érzékenységétől lenne jobb a színház helyzete, valamint a város kulturális stratégiájának megvalósításától.
A legoptimistábban talán Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója nyilatkozott, miközben a Székelyhon kérdésére elismerte, az intézmény fenntartója, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal csupán a fizetések költségeit fedezi, a működési költségekhez, illetve az előadások létrehozásához nem járul hozzá immár két éve.
„Ami mégis megoldja a helyzetünket, az a magyar állami támogatás: más erdélyi színházakhoz hasonlóan mi is elég szép összeget kaptunk a Bethlen Gábor Alaptól, két évre összesen 130 millió forintot, amit előadásokra és működésre költhettünk. Most jár le a kétéves támogatás december 31-én, ez védett meg attól, hogy elmaradjanak bemutatók, előadások, illetve nagyon jól jött a tavalyi évad során, amikor a színház megalakulásának 20. évfordulóját ünnepeltük. Összesen tizenkét bemutatót hoztunk létre, munkával ünnepeltünk” – mondta Kányádi Szilárd.
Az intézmény vezetője egyebek mellett azért is optimista, mert
a magyar állam az újabb két évre szóló pályázati összeget is megszavazta, így biztonságban tervezhetik a következő időszakot is.
„Régen minden összeget meg kellett pályázni a polgármesteri hivataltól, amely majd attól függően, hogy éppen mennyi volt a városi kasszában, finanszírozta a költségeket” – fogalmazott az intézményvezető. Kérdésünkre elárulta, akkoriban egy évadra mintegy 450–550 ezer lej jutott, most pedig a BGA támogatása két évadra leosztva 900–900 ezer lejt jelent.
{K2}
A színészek fizetéséről Kányádi elmondta, jobban keresnek, mint két évvel ezelőtt, de azt nem merné kijelenteni, hogy jól. „Hargita megye ilyen szempontból sajnos mindig a lista végén kullog, de mi azért követtük az országos beütemezés szerinti emeléseket, és szerencsére a polgármesteri hivatal is megadta azokat, ugyanakkor nem lehet összehasonlítani egy nemzeti színházban dolgozó színész és egy önkormányzat által működtetett teátrum dolgozóinak illetékét” – összegzett az igazgató.