Kérdésözön és magyarázat a hiányzó aszfaltrétegek ügyét feszegető tárgyaláson

Kovács Attila 2019. szeptember 17., 09:03

Miután korábban Borboly Csaba is nyilatkozatot tett, az ellene és tizenkét másik személy ellen folyamatban levő büntetőper hétfői tárgyalására újabb öt tanút idézett meg a bíróság, viszont csak hármat tudott meghallgatni.

Képünk illusztráció Fotó: Gecse Noémi

Az említett tanúkat a 131-es számú, Felsőboldogfalváról Erdővidékre vezető megyei út 2010-ben elkezdett felújítása, illetve a 124-es számú megyei út Csíkajnád és Lóvész közötti szakaszának felújítása kapcsán hallgatta meg a tárgyalást vezető bíró.

Ugyanők már 2016-ban is vallomást tettek, de mivel a per bizonyítási eljárását a bíró személyének változása miatt teljesen elölről kellett kezdeni, ezért

minden tanút ismét meg kell hallgatnia a bíróságnak.

Elsőként a két útfelújítás műszaki ellenőrzését ellátó cég egy alkalmazottját hallgatta meg a bíró, aki több szemlét, ellenőrzést tartott a helyszíneken, és méréseket is végzett. Akárcsak két éve, most is elmondta, hogy nem a korábban elfogadott tervnek megfelelően történt a felújítás – a nem az előírt anyagmennyiséget használták fel, a 131-es úton az előírt három helyett csak a középső réteg aszfaltot terítették el a 6,5 kilométeres útszakaszon.

{A}

A változtatáshoz szükség lett volna tervezői utasításra, ám ilyet nem látott, ezért jelezte is a megrendelőnek, hogy a munkálatot így nem lehet kifizetni. Szerinte 150 tonna megléte volt kétséges ebben az esetben. A másik vitatott munkálat, a 124-es út esetében is hiányzott a tervben előírt anyagmennyiség, erről is értesítették az érintetteket – ismertette. Az ügyész kérdésére, hogy ezzel módosult-e az út jellege, azt mondta,

ha az anyagmennyiség kihagyása tervezői utasítás nélkül történt, akkor ez törvénytelen, és műszakilag sem indokolható.

Borboly Csaba ügyvédje, Sergiu Bogdan több mint egy órán át valóságos kérdésözönnel árasztotta el a tanút a különböző részletekről, a kérdések egy részét a bíró el is utasította. Arra is rákérdezett, hogy tudott-e a tanú arról, hogy a 131-es úton korábban 7,5 tonnás súlykorlátozást vezettek be, amely az út jellegét, elvárható teherbírását, minőségét is befolyásolta, a tanú erre nemmel válaszolt.

Ezek után a műszaki ellenőrzéssel megbízott cég egyik vezetőjét, illetve egy útépítő vállalkozás vezetőjét is meghallgatták, utóbbi azt mondta, hogy

az aszfaltrétegek vastagságát minden esetben a tervező határozza meg, az ügyvéd kérdésére pedig azt mondta, nem tud arról, hogy 16 centiméter vastag aszfaltréteg került volna bármelyik megyei útra.

Időközben az egyik berendelt tanú elhagyta a Hargita Megyei Törvényszék épületét, egy másik pedig nem jelent meg, így következő alkalommal kötelezően ott kell lenniük, amikor a meghallgatások folytatódnak. Sergiu Bogdan korábban kérdésünkre a 131-es út felújításáról azt mondta, a kiviteli terv autópálya minőségű út építésére készült, ennek megfelelő vastagságú aszfaltrétegekkel, a kivitelezés viszont a megyei utakra vonatkozó szabványoknak felelt meg. A terv módosítását a megyei tanács kérte a tervezőtől, igyekezve csökkenteni a túlzott anyagmennyiséget. Ez egy politikai döntés volt, és a többi megyei útra is vonatkozott – ismertette.

Elhúzódó eljárás

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik.