A méz ünnepét tartották Gyergyószentmiklóson
Lassan hagyománnyá válik, hogy szeptemberben ünnepelnek a gyergyószéki méhészek. Az ünnepnapnál azonban fontosabb, hogy a méhészet, mint foglalkozás, tovább örökítődjön a következő nemzedékekre és növekedjen a mézfogyasztás népszerűsége is.
A Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi tangazdaságának udvarán zajlott szombaton az idei Gyergyói Családi Méhész- és Méznap. Az esemény szakmai konferenciával indult, ahol Kónya Attila és Szabó Adrienn magyarországi méhész nagymesterek részéről kaptak új ismereteket a székelyföldi résztvevők.
{A}
Amint a Gyergyószentmiklósi Méhészek Egyesülete vezetője, Bartha Zsolt elmondta:
van igény a helyiek részéről az ilyen szakmai találkozókra, hiszen szükségét érzik annak, hogy mindig újat tanuljanak a méhészetről, a méztermeléssel kapcsolatban, mivel az új ismeretek mindig hasznára vannak a méhészközösségnek.
A Caritas Vidékfejlesztés udvarán mindeközben kiállították portékáikat a méhészek, a laikus látogatóra a bőség zavara várt, aki csak időnként vásárol egy üveg mézet, annak igazából alig lehet fogalma arról, hogy hányféle méz is készül gyergyószéki méhészetekben.
A gyerekeket vetélkedőkre hívták, majd ezt követően tartották a megnyitót. Beszédet mondott Kastal László, Caritas Vidékfejlesztés illetékeseként, Magyarország Agrárminisztériuma küldöttjeként Hancsók Szabolcs, Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről Percze László konzul is. Elhangzott:
a vidék, a gazdatársadalom, nem csak bizonyos élelmiszereket, étkezési alapanyagokat előállító termékeket előállító iparágat jelent, hanem gazdag természeti és kulturális értékek őrzője is és ezen belül ebben nagy szerepe van a méhészeknek is.
Az eseményen új mézlovagokat vett el a sorába a mézlovagrend: Dombay Istvánt és Balázs Sándort, valamint Magyarország 2017 évi mézkirálynőjét Balla Nórát, aki itt is folytatta feladatát, azaz hogy minél szélesebb körben népszerűsítse a méz jótékony hatásait, ösztönözve ezáltal a lakosságot a tudatosabb mézfogyasztásra. Magyarország agrárminisztere, Nagy István nem tudott ugyan jelen lenni az eseményen, azonban távolléte ellenére is megkapta a lovagi címet.
„Fontos, hogy a rendezvényből hagyományt kovácsolunk, ezzel is a fő céljainkhoz igyekszünk közeledni, azaz, hogy fennmaradjon a méhészet mint életforma, ezt gyerekeink is megtanulják és továbbvigyék, és a gyergyói méhészek fő termékét, a havasi mézet minél szélesebb körben megismerjék, megszeressék, fogyasszák az emberek” – fogalmazott Bartha Zsolt.
A Gyergyószentmiklósi Méhészek Egyesülete 50 aktív taggal működik, de Gyergyószéken ennél lényegesen több, mintegy 200-250 család foglalkozik méhészkedéssel.
„Az idei méztermés, úgy minden évben csakis közepes. Sosem lehet nagyon jó, mert az időjárás a természet viszontagságaitól függünk. Mi a legjobb tudásunkkal is csak 50 százalékot tudunk hozzáadni” – mondta el az méhészegyesület elnöke. Kifejtette ugyanakkor, hogy a Gyergyói-medence adottságaitól is függ, hogy melyik méhész milyen termést ér el.
Akik inkább a síkvidéken tevékenykednek, azoknak a tavaszi hónapok jelentik a fő idényt, a pitypang és más virágok adják a méz alapját, másoknál a hegyekben júliustól szeptemberig gyűl inkább a méz.
Ebben az évben az utóbbiak lehetnek elégedettek – mondta, de hozzátette, hogy igazából akkor éri meg a méhészkedés, ha vándorolnak is, az alföldi repce-, napraforgó-földekre vagy akácosokba.
