Az igehirdetők patrónusának, a kiváló szónoknak, szentírás-magyarázónak, Aranyszájú Szent János egyháztanítónak az emléknapja szeptember 13-a. Ékesszólása és írott hagyatékának nyelvezete miatt a 6. század után „aranyszájúnak” nevezik.
Joannész Khrüszosztomosz (344/347–407. szeptember 14.) a kisázsiai Antiochiában, a mai Törökország területén előkelő családban született. Felnőttként keresztelkedett meg, hat évig aszkétaként élt az antiochiai hegyekben. Pappá szentelése után, 386-tól Antichia főtemplomában prédikált, ott tartotta legnagyobb hatású beszédeit. Egy évvel később,
az adóemeléskor kitört lázadás idején, beszéde ismertté vált, és hatására ledöntötték a császár szobrát, amiért végül a püspöknek kellett amnesztiát kieszközölnie a népnek.
Ellenállása dacára lett a Bizánci Birodalom fővárosának, Konstantinápolynak a pátriárkája. Jelentősek ott bevezetett reformjai, kórházakat, jótékonysági intézményeket létesített.
Politikailag zavaros időkben sem ismert megalkuvást, ezért Örményországba száműzték.
Amikor onnan a Fekete-tenger partjára akarták vinni, útközben meghalt. Jelentős az eucharisztiával kapcsolatos tanítása. Beszédei és 236 fennmaradt levele művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. Ereklyéit az Athoszon, Moszkvában, Kijevben, Messinában, Velencében, Dubrovnikban, Clervaux-ban, Párizsban, Brugges-ben, Mainzban őrzik. Jelképei: evangélium, könyv.
{A}