A Szűzanya névnapja

Történelmi vonatkozása, valamint a népi áhítat okán magyar és német nyelvterületen szeptember 12-én ünnepeljük Mária névnapját.

A Szűzanya névünnepét a 11. század óta különböző dátumokon ülték meg. Spanyolországban vezették be a 16. században. Az egész egyházban boldog XI. Ince pápa rendelte el, annak emlékére, hogy 1683. szeptember 12-én a keresztény seregek felszabadították Bécs városát a török ostrom alól. Ezzel megkezdődött Magyarország török iga alóli felszabadítása is.

Az ostrom idején I. Lipót császár, illetve udvara Passauba menekült, és a kapucinus kolostor Mariahilf, azaz a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyképe előtt könyörgött a szabadulásért – a győzelem nagyban segítette a kultusz elterjedését. Noha a világegyház általános naptárában 1970 óta nem emléknap, számos, a védelmébe ajánlott egyházközség egyik legnagyobb saját ünnepe. Népszerű a Mária keresztnév is.

A csíksomlyói kegytemplom őszi búcsúján, csütörtökön a szentmisék 8, 10.30 és 19 órakor kezdődnek. A nagymisét, amelynek szónoka Göthér Gergely csíksomlyói plébános, élő adásban közvetíti 10.30-tól az Erdélyi Mária Rádió.

Székelyszálláson szombaton 11 órától a búcsú szónoka Hajlák Attila István imecsfalvi plébános lesz.

{A}

Bethlenfalván a vasárnap 12.30-kor kezdődő templombúcsún a szentbeszédet László Attila, a székelyudvarhelyi Szent György Egyházközség plébánosa mondja.

Marosjárán Balla Imre, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia segédlelkésze lesz a vasárnap 13 órától tartandó búcsús szentmise szónoka.