Idéntől törvény kötelez: irtani kell a parlagfüvet
Székelyföldön egyelőre nem terjedt el tömegesen az erősen allergén növényként számontartott parlagfű, ugyanis a hosszú, hideg telek nem kedveznek szaporodásának. Maros megyében több fertőzött területet is azonosítottak, de többnyire csak a vasutak, utak mentén burjánzik az erősen invazív gyomnövény.
A parlagfű irtását előíró törvényt ugyan már tavaly megszavazták, a jogszabály alkalmazási normái azonban csak ettől az évtől léptek életbe. György Erzsébet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a jogszabály előírásainak megfelelően már tavaly ősszel tájékoztatást küldtek az önkormányzatoknak törvényes kötelezettségeikről, a határidőkről, továbbá ismertetőket is csatoltak nekik a parlagfű jellemzőiről, illetve arról, hogy miként tudják azt megkülönböztetni más hasonló gyomnövényektől, például a labodától.
A polgármesteri hivataloknak minden év május 25-éig fel kell térképezniük a parlagfüves területeket, ezek listáját pedig továbbítaniuk kell a mezőgazdasági igazgatósághoz.
Mint György Erzsébettől megtudtuk, idén egyetlen Hargita megyei önkormányzattól sem kapott ilyen nyilvántartást az intézmény. Az igazgatóság munkatársa feltételezte, hogy azért nem érkezett jelzés az önkormányzatoktól, mert Hargita megyében nem jellemző a tömegesen elterjedt parlagfű.
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy személyes terepszemléje során azonban maga sem látott fertőzött területeket.
A parlagfű irtását a 2018-ból származó 62-es számú törvény írja elő, a gyomnövény erősen allergén volta miatt. A jogszabály arra kötelezi a területek tulajdonosait és kezelőit – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről vagy közintézményről –, hogy a gyomnövény első virágzásától kezdve legkésőbb június 30-áig tegyenek meg mindent a parlagfű kiirtásáért, valamint terjedésének visszaszorításáért. A teendőket őszig annyiszor kell megismételni, ahányszor szükséges. Amennyiben az érintettek nem tesznek eleget kötelezettségüknek, először felszólítást kapnak, s ha ezt követően is elmulasztják lekaszálni vagy egyéb módszerrel kiirtani a parlagfüvet, akkor a természetes személyek 750-től 5000 lejig terjedő pénzbírságot, a jogi személyek pedig 5000-től 20 ezer lejig terjedő büntetést kapnak. A jogszabály az önkormányzatokat arra kötelezi, hogy minden év május 25-éig térképezzék fel a fertőzött területeket, és jelentsék azokat a mezőgazdasági igazgatóságoknál. A jogszabály a prefektusi hivatalok esetében előírja, hogy hozzanak létre szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely az ellenőrzéseket elvégzi minden évben két szakaszban: az elsőt július 1–15. között, a másodikat július 16–31. között. Azokat a területeket kell ellenőrizniük, amelyek tulajdonosait felszólították a parlagfű irtására. Ha a második ellenőrzés során is mulasztást tapasztalnak, következhet a bírságolás.
Kovászna megyében szintén arra a megállapításra jutottak, mint Hargita megyében: ott sem szaporodott el számottevően az allergén gyomnövény. Könczei Csabától, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy minden polgármesteri hivatalnak küldtek körlevelet a parlagfű visszaszorítására vonatkozóan, de ők sem kaptak visszajelzést a hivataloktól olyan területekről, ahol tömegesen fordulna elő a gyomnövény. A népegészségügyi igazgatóságnál is érdeklődtek arról, hogy tudnak-e parlagfüves területekhez köthető allergiás esetekről, de azt a választ kapták, hogy egyetlen ilyen megbetegedés sem jutott tudomásukra. Az igazgatóság munkatársai is jártak terepen, de nem találtak parlagfű által benőtt területeket.
Maros megyében a másik két székelyföldi megyével ellentétben jobban elterjedt a parlagfű.
A gyomnövény irtását tekintve ebben az évben tizenkét településen tapasztaltak mulasztást a területtulajdonosok részéről az önkormányzatok képviselői. A Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársától megtudtuk, hogy a prefektus által kinevezett, szakemberekből álló vegyes bizottság július 31-éig ellenőrizte a polgármesteri hivatalok által jelentett fertőzött területeket, és megállapította, hogy a tulajdonosok időközben megtisztították azokat a parlagfűtől, így nem volt szükség bírságolásra. Megjegyezte továbbá, hogy többnyire a vasutak mentén azonosítottak parlagfű által benőtt nagyobb területeket Maros megyében.
{A}
Szabó Anna botanikus a parlagfüvet ismertetve elmondta, hogy pollenjére nagyon sokan allergiásak, éppen ezért Magyarországon már régóta kötelező irtani. Romániában leginkább a déli és a nyugati megyékben terjedt el, Székelyföldön még annyira nem jellemző. Mint magyarázta, mivel a parlagfű egyéves növény és magról szaporodik, ezért ennek a gyomnak nem kedvez a hosszú hideg tél, a magok nehezen vészelik át a hideg évszakot. Azonban a szakember azt is megjegyezte, ahogyan enyhülnek a telek, úgy egyre jobban elterjedhet Székelyföldön is az allergén növény. Amúgy sem szántóföldeken, sem vadonban nem látott eddig fertőzött területeket, leginkább az utak, vasutak mentén fordul elő a gyom vidékünkön. Megemlítette még, hogy bár a növény latin neve ambrózia (Ambrosia), tévedés azt hinni, hogy gyógyhatása volna, egyelőre nincsenek tudományos adatok arról, hogy valóban hatékony lenne a gyógyításra.