Megnyirbálták a posta- és adminisztrációs költségeket, de több jut az iskoláknak

Simon Virág 2019. szeptember 04., 20:00

A visszaosztott áfából származó több mint négymillió lej sorsáról döntött szerdai, rendkívüli ülésen a marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület. Kis vita is kialakult.

Az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumban elkezdett munkálatokra is van pénz Fotó: Haáz Vince

Az országos költségvetés-kiegészítéskor Marosvásárhely áfavisszaosztásból 4,16 millió lejt kapott, amelynek sorsáról szerdán döntöttek a tanácsosok. 

Moldovan Calin nemzeti liberális tanácsos felolvasta a városvezető panaszkodó levelét, amelyben minden sikertelenségért az RMDSZ-es tanácsosokat okolja. Azt kérte, hogy az egyik szakközépiskola felújítására szánt összeget csoportosítsák át azokra a belső munkálatokra, amelyeket már elkezdtek, de pénzhiány miatt nem tudtak befejezni más iskolákban. 

Csiki Zsolt, a költségvetési bizottság elnöke azt javasolta, hogy az adminisztrációs és postaköltségekre szánt 132 ezer lejből vegyenek el 100 ezer lejt, és azt osszák szét a Művészeti Szakgimnázium, a Bolyai Farkas és az Unirea Gimnázium között, 30-30 ezer lej értékben, a fennmaradó 10 ezer lejt pedig kapja meg a Tudor Vladimirescu Általános Iskola. 

{A}

Javaslata nyomán kisebb vita alakult ki a tanácsosok között, többen azt sérelmezték, hogy a magyar tanácsosok csak az utolsó percben akarnak pénzt adni az iskolákban zajló munkálatokra. Matei Dumitru liberális tanácsos, korábbi főtanfelügyelő

azt nehezményezte, hogy a város harmincezer diákja, akik hatvan tanintézetbe járnak, nem tudnak megfelelő körülmények között tanulni, mert a városi tanács nem szavazza meg a felújításhoz, karbantartáshoz, működtetéshez szükséges pénzösszegeket.

Az adminisztrációs és postaköltségek lefaragása ellen az érintett szakigazgatóság vezetője tiltakozott, azt mondva, hogy 1998-tól a városháza alkalmazottja, de soha nem történt az meg, hogy ennyire megnyirbálják a postaköltségeket. Azt mondta, hogy sok hivatalos levelet kell napi szinten szétküldjenek, s ha erre nincs pénz, akkor működésképtelenné válik a hivatal.

Peti András tanácsos kétnyelvű felszólásában néhány elvi kérést próbált tisztázni, hiszen, mint kiemelte, hetek, sőt hónapok óta a költségvetésről és annak kiegészítéséről szól a vita. Mint hangsúlyozta, mindenkinek tudnia kell, hogy az éves költségvetést úgy állítják össze, hogy minden szakigazgatóság benyújtja, mennyi pénzre van szükség, majd a tanácsosok felállítják a sorrendet, és jóváhagyják a pénzt. De

a szerződéseket, például iskolák javítására, vagy más munkálatra is csak akkor tudják megkötni, ha a költségvetésben erre előirányzott pénzt van.

„Az, hogy már elkezdett munkálatokat nem tudnak befejezni vagy kifizetni, mert mi nem szavaztuk meg a költségvetés-kiegészítést, nem igaz. A költségvetésben előirányzott pénz nélkül lehetetlen szerződést kötni és munkálatot elkezdeni.

Mellőzi a valóságot, hogy a tanácsosok felelősök lennének azért, mert az iskolákban elkezdett munkálatokat nem tudták befejezni. Felmerül viszont a kérdés, hogy a városvezetés milyen költségvetést állított össze, hogyan számolta ki a költségeket 

– mondta a tanácsos.

Végül a Moldovan Călin és a Csiki Zsolt által kért két módosítási javaslattal

elfogadták az áfa-visszaosztásból származó összegeket leosztását, több pénzt juttatva az iskoláknak.

A kapott összegből valamivel több mint 2 millió lej jut a hivatal működési költségeire, számlák kifizetésére, csaknem 800-800 ezer lej útjavításra és tömegközlekedésre, 200-200 ezer lej iskolajavításokra és a hulladékmenedzsmentre.