Működőképes, de mégis várni kell az integrált hulladékgazdálkodási rendszerre Hargita megyében

Kovács Attila 2019. szeptember 08., 22:00

Noha működőképes, egyelőre még nem lehet tudni, mikor üzemelik be a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszert. Nemzetközi közbeszerzési eljáráson választják ki a szolgáltatókat, és ez még idén megkezdődhet.

A hulladék szétválogatása és megfelelő értékesítése a véglegesen lerakott mennyiség csökkenését hozhatja. Képünk illusztráció Fotó: Barabás Ákos

Két szakaszban, korábban a Környezeti Ágazati Operatív Program, utána a Nagy Infrastruktúra Operatív Program támogatásával készültek el az elmúlt években a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási programhoz tartozó létesítmények. Mint a Hargita megyei önkormányzat alelnöke, Barti Tihamér kérdésünkre elmondta,

készen áll a gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központ, valamint a csíkszeredai és a korondi hulladéktömörítő állomás,

bezárták a régi hulladéklerakókat, megépült a munkapontokat ellátó közmű-infrastruktúra és elkészültek a megközelítő utak.

Csak a korondi átrakóállomáshoz vezető út aszfaltozása van még hátra,

amit a korondi önkormányzat kérésére végeztet el a megyei tanács. Ennek érdekében a napokban építkezési engedélyt igényelnek a korondi polgármesteri hivataltól.

Szakcégeket kell megbízni

Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a rendszert beüzemeljék, a szolgáltatással szakosodott cégeket kell megbízni, ezeket pedig nemzetközi közbeszerzési eljárás során választják ki – ismertette Barti Tihamér. Az alelnök szerint annak ellenére, hogy a közbeszerzési dokumentumok munkapéldányai már évek óta készen vannak, a folyamatos törvényváltozások, a munkálatok befejezésének csúszása és a korondi hulladéktömörítővel kapcsolatos perek késleltették a közbeszerzési eljárás elindítását, de idén ez várhatóan megtörténik.

{A}

Azt nem tudni, mikor lehet majd szolgáltatási szerződéseket aláírni, mivel a hazai közbeszerzési törvények által megszabott határidők és a folyamatban részt vevő cégek óvási lehetőségei ezt az időpontot kiszámíthatatlanná teszik.

Egyforma szabályok, eltérő árak

Az alelnök elmondta, a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer beüzemelése nem hoz jelentős változásokat a hulladékgyűjtés terén. A tevékenység viszont egy egységes, minden résztvevő önkormányzat által elfogadott szabályzat alapján, a 67 tagot tömörítő közösségfejlesztési társulás folyamatos ellenőrzésével, az új felszerelések és technológiák használatával, a Hargita megyében keletkezett háztartási hulladék mennyiségének, összetételének, „útjának” folyamatos nyomon követésével fog történni – részletezte. Hozzátette,

fontos szerepet kap majd az összegyűjtött vegyes hulladék szétválogatása, és az újrahasználható, komposztálható, éghető hulladék megfelelő értékesítése.

„Mindezek, valamint a háztartási hulladéktermelés megelőzését népszerűsítő lakossági tájékoztatások a véglegesen lerakott mennyiség látványos csökkenéséhez kell vezessenek” – vetítette előre.

A vadonatúj hulladéktömörítő állomás Csíkszeredában. Még nem használják Fotó: Gábos Albin

Azt is megkérdeztük, várható-e az elszállítási díjak növekedése, esetleg egységesítése a rendszeren belül. Barti Tihamér azt mondta, a jelenleg alkalmazott árszintekhez képest a hulladékgyűjtés és elszállítás díja nem kellene lényegesen változzon. Hozzátette,

az lenne a jó, ha egységes árat lehetne alkalmazni az egész megye területén.

Ez viszont meglátásuk szerint az induláskor nem lesz megvalósítható, mivel a három régióban (Csík, Udvarhely, Gyergyó) három különböző cég is megnyerheti a három közbeszerzést. Ebben az esetben pedig mindegyik vállalkozás a saját gazdasági számításai alapján szabja meg az ajánlott árat. Jelenleg Hargita megyéből a hulladék jelentős részét a Cekend-tetőn épült lerakóba szállítják, de az Eco-Csík Kft. által gyűjtött vegyes hulladékból Brassóba is jut, az ottani telepre.

Két szerződés, több mint 200 millió lej

Az integrált Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását célzó projekt első finanszírozási szerződését 2013-ban írták alá, akkor áfa nélkül 164 millió lej volt a költségkeret, amelynek több mint 70 százalékát az Európai Unió biztosította, a fennmaradó rész a kormány és a megyei tanács között oszlott meg. A második szakaszban a beruházás befejezésére tavaly tavasszal írtak alá egy áfával együtt 40,6 millió lej értékű finanszírozási szerződést.