Mi a teendő a bevetési egységek fényjelzése láttán?
A különleges egységek által használt megkülönböztető hang- és fényjelzések gyakran fejtörést okoznak a gépjárművezetőknek, hiszen nem mindig egyértelmű, miként kell helyesen eljárniuk egy adott helyzetben. Tökéletes példa volt erre a hétfői úzvölgyi ünnepség.
Olvasói észrevétel nyomán jártunk utána annak a kérdésnek, hogy mikor indokolt a megkülönböztető hang- és fényjelzések használata a különleges egységek számára, illetve miként kell eljárniuk a gépjárművezetőknek ezek láttán. A szerkesztőségünket megkereső férfi, G. Á. annak kapcsán hívta fel a figyelmet a témára, hogy
a hétfői úzvölgyi ünnepségről Csíkszereda irányába haladó mentő- és tűzoltóautók fényjelzést használtak, hangjelzést azonban nem.
Az autósok ennek láttán többféleképpen jártak el:
voltak, akik megálltak, mások félrehúztak, de akadtak olyanok is, akik nem adtak elsőbbséget.
{A}
A 2002-ből származó 195-ös számú, többször újraközölt és módosított közlekedési törvénykönyv három kategóriára osztja a bevetési járműveket az általuk használható fényjelzés alapján. A piros jelzést kizárólag a rendőrség és a tűzoltóság használhatja, a kéket többek között a mentőszolgálat és a csendőrség, a sárgát pedig egyebek mellett a veszélyes anyagokat szállító vagy az útkarbantartást végző járművek.
A törvény azt is kimondja, hogy a piros jelzés láttán a sofőröknek kötelező azonnal megállni, a kék jelzés láttán szintén kötelesek elsőbbséget adni, de nem kell megállni, csak félrehúzódni, a sárga jelzésnél pedig csak fokozni kell a figyelmet.
Továbbmenve azonban a törvény arra is kitér, hogy ahhoz, hogy az említett kötelezettségek érvénybe lépjenek, a speciális járműveknek egyazon időben kell használniuk a fény- és hangjelzéseket is.
A fényjelzéseket továbbá külön is használhatják, szirénázni azonban villogás nélkül nem szabad.
A mindennapi gyakorlatban azonban egyéb speciális esetekkel is találkozhatnak a különleges egységek. Domokos Iván, a Hargita Megyei Mentőszolgálat orvosigazgatója az úzvölgyi esettel kapcsolatosan érdeklődésünkre elmondta:
az egy speciális eset volt, amelyben az illetékesek az esemény jellege miatt döntöttek úgy, hogy nem használják a hangjelzést, csupán a villogót.
„Egy csendes, békés megemlékezésről volt szó, amelyet nem illett volna szirénázással megzavarni, ráadásul a kedélyeket sem szerették volna bolygatni. Az esemény azonban a meghirdetett időponthoz képest sokkal később ért véget, ezért az egységeknek mielőbb vissza kellett érniük a csíkszeredai székhelyre a sürgősségi esetek gyors ellátása érdekében. Ezért használták a fényjelzést, amely láttán
Ugyanez érvényes éjszaka is: 23 óra után tilos hangjelzést használni, a fényjelzés láttán azonban elsőbbséget kell adni a bevetési egységeknek. Az ilyen speciális esetektől eltekintve azonban a mentőszolgálat nem támogatja a fényjelzés használatát az azt kísérő hangjelzés nélkül.
– húzta alá Domokos.
Stelian Cimpoeșu, a Hargita megyei tűzoltóság főfelügyelője is megerősítette, hogy
a bevetési egységeknek akkor is elsőbbséget kell adni, ha csak a fényjelzéseket használják.
Mint mondta, a sürgősségi esetekkor természetesen mindkét jelzés használata kötelező, vannak azonban olyan esetek, amikor nem indokolt a hangos szirénázás, elég csak a villogó használata. Ilyen például az is, amikor a veszély elhárítása után visszaindulnak a székhelyre, hiszen
fontos, hogy mielőbb visszaérjenek a készletek gyors újratöltése érdekében, mivel előfordulhat, hogy azonnal egy újabb bevetésre kell sietniük.
Hozzátette: az úzvölgyi megemlékezésen sem volt indokolt a szirénázás, hiszen ott a helyszín biztosítása volt a feladatuk, hazaindulva azonban azért kapcsolták be a fényjelzéseket, mivel az előbb említett ok miatt fontos volt, hogy minél gyorsabban visszaérjenek a székhelyre.
Zárásként arra kérte a gépjárművezetőket: ha fény- és/vagy hangjelzéssel közeledő bevetési egységet látnak, adják meg az elsőbbséget, hiszen feleslegesen sohasem használják ezeket.