Az egész országban egyedinek számító ritkaságot mutatnak majd be a felújított vásárhelyi múzeumban
Jövő ilyenkorra terveznek elkészülni a Maros Megyei Múzeum természettudományi részlegének felújításával. Mint Soós Zoltán múzeumigazgatótól megtudtuk, legutóbb negyven évvel ezelőtt végeztek átfogó javítási munkálatot a múzeum Horea utcai épületében.
„Szükség van a teljes korszerűsítésre, hiszen mostanra nem csupán a berendezés, az installációk avultak el, de az elektromos hálózat, a tetőszerkezet és a fűtésrendszer is megért a cserére” – mondta az igazgató.
Az 1,3 millió eurós beruházásból épül egy üvegház is, amelyben trópusi növények kapnak helyet, időnként pedig lepkeházat is berendeznek ott.
Az üvegházban elhelyezett trópusi növényekhez külön kertészeti szakembert fognak alkalmazni, aki értője ezek gondozásának, illetve be is tudja mutatni a különböző fajokat és érdekességeket.
Kicserélik ugyanakkor a teljes tetőzetet, a belső vakolatot, a villanyhálózatot, korszerű fűtési berendezést szerelnek, lecserélik a bútorzatot, felújítják a kiállítást és multimédiás eszközökkel látják el, amelyek lehetővé teszik természetfilmek bemutatását, a Kárpát-medence vagy a távolabbi vidékek domborzatának, jellegzetességeinek ismertetését.
A legnagyobb szenzációt azonban annak a gyapjasrinocérosz-fosszíliának a beszerzése jelenti, amely egyetlen lesz Romániában.
A bukaresti természettudományi múzeumban őrzött hasonló fosszília ugyanis csak darabokból áll, nem teljes. Soós elmondta, az amerikai piacról vásárolják meg, de a származási helye Oroszország, és egy közvetítő által sikerül a múzeumnak megszereznie a ritka értékes darabot. Ahogy mondta,
a tranzakció már nyolc hónapja tart, rendkívül komplex műveletek sorát igényli a beszerzés.
A felújítási munkálatok határideje jövő ilyenkor jár le. Amennyiben váratlan akadályok hátráltatják a kivitelezőt, további hat hónap állhat a rendelkezésére, hogy befejezze a korszerűsítést.
Az egykori Baross Gábor (ma Horea) utcában a 19. század utolsó évtizedében építik meg a marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeumot, amelynek szükségszerűsége 1885-ben merül fel és a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet lobbitevékenységéhez kötődik. Az ügyet 1889-ben felkarolja az akkori kereskedelmi, illetve pénzügyi minisztérium is, és 1600 koronával támogatja, de az építkezést helyi adományokból is finanszírozzák. Akkori célja a székelyföldi ipar és kézműves mesterségek bemutatása.
{A}