Hun katonai jelenlét Erdélyben? A marosszentgyörgyi lelet szerint igenis elképzelhető
A Marosszentgyörgy mellett talált lovas hun temetkezés maradványai erősítik azt az elméletet, hogy komolyabb hun katonai jelenlét volt Erdély területén. Egy mesterségesen eltorzított koponya is erre enged következtetni, de miért folyamodtak ilyen – mai szemmel drasztikusnak ható – eljáráshoz a hunok?
Természetes körülmények között elhunyt előkelőséget rejtett a sír, amelyet öt évvel ezelőtt tártak fel. A lelettel kapcsolatban tartott előadásában Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, a marosvásárhelyi terelőút feltárási munkálatai során került elő 2014-ben Nagyernye határában egy gepida temető, illetve egy hun sír. Az utóbbiban talált emberi maradványok vizsgálatai során megállapították, hogy 26 éves korában elhunyt férfiról van szó, aki katonai pozíciót tölthetett be. Ez a felfedezés még inkább megerősíti azt az elméletet, miszerint
komolyabb hun katonai jelenlét volt Erdély területén.
A sírmellékletekben, amelyek részben a datálását is segítették, késői római, az ötödik század második feléből származható korsó, valamint germán eredetű kis arany csat és csontfésű került elő. Mint elhangzott, a Maros Megyei Múzeum régészének, Gál Szilárdnak tűnt fel, hogy a koponyát mesterségesen torzították, ez mások mellett a hunokra jellemző. Az eljárást gyerekkorban végezték,
fáslival helyeztek szorítókötést a fejre, ezáltal a koponya megnyúlt, amely a felnőttkorban félelmetesebb, robusztusabb megjelenést adott az embernek.
A csontváz DNS-vizsgálata során kiderült, hogy anyai és apai ágon belső ázsiai származású egyénről van szó. A Kárpát-medencében ritkán fordul elő, hogy mindkét ágról ilyen tiszta legyen a génállomány. A lovas feltehetőleg katona volt, de valószínűleg bőrműves tevékenységet is végezhetett. A metszőfogai v alakú kopása ugyanis erre utal, a munka során a fogaival rögzíthette a munkadarabokat, ez okozhatta a sajátos kopást. A csontvázat a következőkben konzerválják, illetve további vizsgálatoknak vetik alá.
Ötödik alkalommal került sor a Kárpát-medence egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepére, az Ősök napjára. A pénteken kezdődött, vasárnapig tartott eseménnyel a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állítottak emléket a szervezők. A bugaci puszta több mint ötven hagyományőrző és sporteseménynek, ismeretterjesztő kiállításoknak és előadásoknak, valamint több tucat koncertnek nyújtott helyszínt. Újdonságként először tartottak nomád felvonulást, amelyen több száz lovas és családtagjaik szekerekkel, tevékkel, bivalyokkal korhűen idézték fel a magyarok bejövetelét.
Nagy László
{A}