Körkép: a zár alatt tartott kukáktól a guberálók foglalkoztatásáig
Embert és rendszert próbáló feladat a városi hulladékgyűjtő helyeken megakadályozni azt, hogy a guberálók rongáljanak, kiborítsák a kukákat, kidobálják, szétszórják ezek tartalmát, amelyet szabad prédának tekintenek. Különböző módszerek léteznek a jelenség visszaszorítására.
Két, egymástól teljesen eltérő szemléletmód, megközelítés ütközik egymással a városi szemétgyűjtő helyek környékén. Az egyik a hulladékgazdálkodási rendszerré alakuló, az újrahasznosítást egyre inkább előtérbe helyező gyűjtés és elszállítás, amelyért a hulladékot termelő polgár egyre többet fizet.
A másik oldalt azok képviselik, akik lehetőséget látnak a szemétben, ételmaradékok, újrahasznosítható tárgyak, eszközök után kutatva, szétszórva a kukák tartalmát, undorító állapotokat hagyva maguk után. A guberálókkal, a hulladékgazdálkodás kalózaival ez az elméletben jól elképzelt rendszer legtöbbször nem tud mit kezdeni, ezért védekezésre kényszerül. Az eredmények nem túl biztatók, mert a kukázók nemcsak a földbe süllyesztett tárolókba, hanem a bezárt, csak a bedobónyílást szabadon hagyó gyűjtőhelyekre is bejutnak.
Jászvásárban (Iași) például térfigyelő kamerák felszerelésén gondolkodnak a gyűjtőhelyeken, amelyeket a helyi rendőrség figyelne. Galacon korábban fémkerítéseket építettek a szelektív gyűjtés céljából kihelyezett kukák köré, hogy ezeket ne lehessen kiborítani, de a guberálást, szemetelést ez nem állította meg. Ezért most
a teljesen zárt rendszerek kialakítása következhet, ahol az ajtó csak mágneskártyával nyitható,
ilyen működik például Zilahon is, amelyhez az energiát napelem szolgáltatja.
Székelyföldön, ahol egyelőre az ellenőrzés, a felügyelet kiterjesztése a legelterjedtebb megoldás, létezik viszont olyan elképzelés is, amely a guberálókat tenné hasznossá, akár úgy is, hogy foglalkoztatnák őket.
A tárolókat rendszeresen látogató, szemetelő guberálók Székelyudvarhelyen is fejtörést okoznak a hulladékgyűjtést és szállítást végző vállalkozásnak – ismerte el kérdésünkre Körösfőy Sándor. Az RDE Hargita Kft. igazgatója szerint még akkor is, ha be vannak zárva a gyűjtőpontok, bemásznak a „ketrecekbe”, és mindenfélét szétdobálnak.
„Nekünk nem az a legnagyobb probléma, hogy elvisznek a szelektíven gyűjtött hulladékból, hanem, hogy kidobálják a vegyesen gyűjtött szemetet, és az úgy marad utánuk” – magyarázta. Szerinte két lehetőség áll előttük, vagy úgy fellépni a polgármesteri hivatallal együtt, hogy ez a jelenség megszűnjön, vagy rájönni arra, hogy mit keresnek ezek az emberek.
„Ha ez külön kerül, akkor ők nincs mit keressenek a többi kukában. Még mindig fennáll a veszélye, hogy ezt is szétdobálják, de esetleg nem annyira” – vélekedett az igazgató. Ezért folyamatban van egy kísérlet is, amelynek során néhány gyűjtőpontot teljesen lezárnak, és oda csak kulccsal tudnak belépni a lakók, hogy kiürítsék a szemetet.
„A másik változat, hogy teljesen nyitottan hagyjuk a gyűjtőpontot. Ha az derülne ki a kísérletből, hogy ha nyitott, akkor nem lesz annyira szétdobálva a szemét, az lenne a legjobb megoldás. Mert végül is inkább azt szeretnénk, hogy ne kelljen még a hulladékot is zárni, ha tudnánk civilizálni az embereket. Ezek a pontok kamerával is meg vannak figyelve, ellenőrzés alatt lesznek” – ismertette.
Körösfőy nem tartja jó ötletnek a földbe süllyesztett tárolók kialakítását Székelyudvarhelyen, ezek szerinte nagyon drágák, ezért nem éri meg a beruházás, ugyanakkor a működtetés során meghibásodhat a rendszer és az aknák sem tisztíthatók megfelelően. Hasonlók viszont már vannak Gyergyószentmiklóson, ahol szintén ez a cég végzi a szolgáltatást, ott szerinte a kukázók tevékenysége nem okoz annyi problémát. Az igazgató úgy véli,
jó megoldás lehetne, ha a guberálók egy részét tudnák foglalkoztatni, állást adni nekik, biztosítva azt, hogy civilizáltabb körülmények között végezzék a válogatást.
„A teljesen zárt rendszer nem megoldás, előbb-utóbb úgyis valaki elfelejti bezárni az ajtót, vagy letörik a zárat, inkább civilizálni kellene azokat, akik negatívan viselkedtek, alternatívát kínálva nekik” – foglalta össze.
Csíkszeredában többféle módon történik a háztartási hulladék gyűjtése, a teljesen szabadon lévő gyűjtőpontok Pál Tamás, a hulladékgyűjtést végző Eco-Csík Kft. igazgatója szerint könnyű kukázási lehetőséget kínálnak. A földbe süllyesztett tárolók is több helyszínen megtalálhatók, akárcsak a fedett, bekerített gyűjtőhelyek, és minden helyszínen szelektív gyűjtésre szolgáló tárolókat is elhelyeztek. A legújabb változat a moduláris, zártszelvényekből kialakított konténerrendszer, amely többféle válogatást tesz lehetővé. Ilyen csak egy helyszínen van, és egyelőre a tapasztalatok szerint nem látogatják a guberálók.
„Ha valaki kukázni akar, akárhány lakat, zár és kerítés védi is a hulladékot, fel fogja törni ezeket, és kukázni fog. Sok bejelentést tettünk a rendőrség és a polgármesteri hivatal felé, hogy szorítsák vissza a kukázást, többé-kevésbé ez sikerült is, de sajnos a hulladékgazdálkodási cégek teljesen kiszolgáltatottak ebben a helyzetben, nincsenek eszközeik” – részletezte az igazgató.
Hozzátette, az újrahasznosítás mostanig szabad piac volt, bárki felvásárolhatta ezt a típusú hulladékot a magánszemélyektől, ha tudta értékesíteni. A törvény most a hulladékgazdálkodók segítségére jött, és igyekszik a begyűjtőket korlátozni, hogy magánszemélyektől ne, csak cégektől vásárolhassanak fel újrahasznosítható hulladékot. „Ha ez működik, egy kiskapu bezárul, nem lesz motivációja a kukázónak, hogy műanyagpalackokat gyűjtsön, mert nem tudja ezeket értékesíteni” – fejtette ki Pál Tamás.
Az igazgató szerint egy másik probléma a guberálók agresszivitása, többször megtörtént, hogy a cég alkalmazottait, de vezetőjét is életveszélyesen megfenyegették a hulladékot saját prédájuknak tekintő emberek.
Sepsiszentgyörgyön a szelektív gyűjtésre kihelyezett tárolókból nem gyűjtenek a kukázók – tudtuk meg Máthé Lászlótól. A hulladék elszállítását végző Tega Rt. igazgatója szerint ezelőtt három évvel volt egy cég, amelyik fizette a guberálókat, és azok gyűjtötték az újrahasznosítható hulladékot, de a rendőrséggel együtt felléptek ellene. Inkább a vegyesen gyűjtött szemét esetében fordul elő, hogy kiborítják a kukák tartalmát.
Többféle hulladékgyűjtési rendszer működik a városban, egyes helyekről meghatározott program szerint szállítják el a szekrényszerű tárolókba helyezett különböző típusú hulladékot, ott nincs probléma a kukázókkal. A földbe süllyesztett tárolókba viszont bejutnak a gyűjtögetők, a bedobónyílásokat is megrongálták meg, ezért azokat ki is kellett cserélni. Ugyanakkor vannak olyan teljesen zárt rendszerek is, ahol a lakók csak mágneskártyákkal tudnak bejutni a tárolókhoz.
{A}
„Nem egyértelmű, hogy melyik a legbiztonságosabb, hatékonyabb módszer, amelyik kizárja a guberálókat. Van úgy, hogy beengedik őket a zárt területre, és akkor kidobálják a szemetet. Lakónegyedenként változik, hogy melyik működik jobban” – értékelt Máthé László. Mint elmondta, további zárt gyűjtőhelyek kialakítása van folyamatban, ugyanakkor,
ahol kisebb a lakóközösség, ott szekrény típusú tárolókat szerelnek fel, ahol mindenkinek megvan a saját rekesze.
Ugyanakkor szerinte bevált a lebomló hulladék összegyűjtésére nemrég bevezetett megoldás is, amelynek során hetente kétszer a gyűjtőedényt a lépcsőházak elé helyezik el, és néhány óra múlva elviszik. „Azt látom, hogy minél közelebb megyünk az emberekhez, annál könnyebb a dolgunk. Nem látok jövőt ezekben a nagy gyűjtőpontokban” – mondta az igazgató.