Szent Bernát, a méhészek, gyertyaöntők és a haldoklók védőszentje

Egész korszakot meghatározó személyiség volt Clairvauxi Szent Bernát (1090–1153) ciszterci apát, hitszónok, egyháztanító. Megreformálta kora vallásos életét, pápák tanácsadója volt. A ciszterci rend mellett a méhészek, a gyertyaöntők, a hegyi veszélyben lévők és a haldoklók védőszentje. A világegyházb

A nemesi sarjat műveltsége kiemelte kortársai közül. Harminc barátjával és rokonával lépett be a citeaux-i reformkolostorba, amely általuk egy új szerzet, a ciszterci rend bölcsőjévé vált. Előbb apáttá nevezték ki, majd új kolostor építésével bízták meg. Ennek helyét a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett. Bernát életében további hatvanhét kolostor alakult.

A szerzet elterjedéséért és a rendi alkotmány kidolgozásában vállalt szerepéért a ciszterciek társalapítójának tekintik.

{A}

Ha kellett, vitatkozott, belső meggyőződéssel prédikált – külső és belső ellenségeitől egyaránt védte az egyházat, a hitet. Több, történelmi és egyháztörténeti jelentőségű esemény részese volt. Nagyhatású beszédeit tömegek hallgatták.

A wormsi konkordátum (1122) után írásait misztikus jámborság hatotta át, ez később a nyugati misztika meghatározó eleme lett. Olykor „mézajkú doktor” melléknévvel illetik lelki írásai, az Énekek énekéhez írt magyarázatai miatt.

Már életében szentnek tekintették. III. Sándor pápa 1174-ben szentté avatta, VIII. Pius pápa 1830-ban az egyházdoktorok sorába emelte.