Ez a helyzet az egészségügyi keretszerződések megkötése után

Széchely István 2019. augusztus 19., 14:37

Nőtt az egészségügyi szolgáltatók száma a második félévben Hargita megyében. Az új egészségügyi keretszerződést az egészségbiztosítási pénztárral megkötő szolgáltatók száma ugyan néhány fontos szakterületeken csökkenést mutat, de nagyrészt csak a vonatkozó kimutatásban.

Harminchétről negyvennégyre nőtt a fogorvosi rendelők által megkötött szerződések száma. Képünk illusztráció Fotó: Pixabay

Befejeződött az állami egészségügyi rendszer működését szabályozó új keretszerződések megkötésének időszaka az egészségbiztosítási pénztár és az egészségügyi szolgáltatók között. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár kimutatást készített a témában, amelyből kiderül, hogy a második félévre 361-ről 368-ra bővült azoknak az egységeknek a száma, amelyekben a pénztár költségvetéséből finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat nyújthatnak a biztosítottaknak.

Legnagyobb számban a fogorvosi rendelők által megkötött szerződések száma nőtt,

37-ről 44-re: Máréfalván, Homoródalmáson, Székelyvarságon, Csíkszeredában, Székelykeresztúron és Gyimesközéplokon kötöttek új szerződéseket. A felsorolt települések között több olyan is van, ahol a lakosságnak korábban nem volt hozzáférése az ingyenes fogászati szolgáltatásokhoz.

Magánmentő és szcintigráfia

Bővült a megyében a biztosítottak számára rehabilitációs eszközöket és gyógyászati segédeszközöket biztosító szolgáltatók száma is. Összesen öt új cég kötötte meg a keretszerződést az egészségbiztosítási pénztárral, az eddigi szolgáltatók közül viszont kettő nem folytatja az együttműködést, így hárommal – 54-ről 57-re – nőtt a szolgáltatók száma júliustól.

Csíkszeredai székhellyel egy magán mentőszolgálat is belépett a Hargita megyei egészségügyi piacra a második félévtől. Ez egy marosvásárhelyi magán klinikai központ egyik szolgáltatása, amely nagyrészt orvosi felügyeletet nem igénylő betegeknek az egészségbiztosítási pénztár irányába elszámolható költségű szállítását foglalja magában. A szolgáltatásra például mozgáskorlátozottak – lábtörés miatt kezelt, kórházból kibocsátott páciensek, vagy vesedialízisre járók – lehetnek jogosultak – tudtuk meg a megyei egészségbiztosítási pénztárnál érdeklődve.

A második félévtől – szakorvosi küldőpapírral – már egy új, fejlett képalkotó diagnosztikai eljárást is igénybe vehetnek a Hargita megyei betegek. Ez

a szcintigráfia, vagy más néven izotópdiagnosztika, a nukleáris medicina egyik diagnosztikai módszere, amellyel egy vagy több szerv, illetve szervrendszer állapota, működése vizsgálható.

Mivel Hargita megyében nincs ilyen szolgáltató, a megyei egészségbiztosítási pénztár egy brassói székhelyű egészségügyi központtal kötött szerződést erre a diagnosztikai szolgáltatásra.

Látszólagos csökkenések

A legtöbb területen nem változott a szerződések száma, néhány fontos szakterületen azonban csökkenés észlelhető. Ezek közül azonban csak egy, az intézménnyel korábban szerződéses viszonyban álló, Homoródszentmárton községi gyógyszertár bezárása jelent valódi csökkenést. Noha egy gyergyóvárhegyi háziorvosi rendelő is elállt a szerződéstől a második félévtől, de az ott dolgozó orvos átadta a praxisát egy másik községbeli háziorvosnak, így nem maradnak ellátás nélkül a betegek. A háziorvosok száma így 146-ról 145-re csökkent.

{A}

A kimutatás szerint ugyanakkor az egészségbiztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló szakorvosok száma is csökkent: egy gyergyószentmiklósi fül-orr-gégész szakorvos, egy maroshévízi belgyógyász és egy ugyancsak hévízi szemorvos állt el a szerződéskötéstől a második félévre. Azonban a gyakorlatban ez sem jelent csökkenést, ugyanis amint azt az megyei egészségbiztosítási pénztárnál érdeklődésünkre közölték, az említett szakorvosok elkezdtek dolgozni az adott települések kórházaiban és járóbeteg-rendelőiben, ezért nem hosszabbították meg egyéni szerződéseiket az egészségbiztosítási pénztárral.

Újdonságok a második félévtől

Amint arról múlt hónapban írtunk, az új keretszerződés révén az év második felétől több újdonságot is bevezet az egészségbiztosítási pénztár a biztosítottak szükségleteinek megfelelően. Nőtt például az egészségügyi alaphálózat állami finanszírozása, az egészségbiztosítással nem rendelkező várandós nőknek is biztosítják az egészségügyi alapcsomagot, a paraklinikai szolgáltatások – MR-, CT- és laborvizsgálatok – esetében pedig a negyedévi helyett havonta újraosztják a fel nem használt pénzeket, így csökkenhetnek a hosszas várólisták és a hónap első felére jellemző tumultus a laboratóriumokban.

Szintén az újdonságok közé tartozik, hogy a krónikus betegségek esetén kiállított küldőpapírok érvényessége 90 napra nő, ugyanakkor

bővül az egynapos kórházi beutalásoknál alkalmazható egészségügyi szolgáltatások skálája,

továbbá egyes kórházaknál 15–40 százalékos arányban nő a komplexebb esetekre szánt állami finanszírozás, a gyermekpszichiátriai szakrendeléseken pedig megduplázódik a konzultációk nyomán elszámolható szolgáltatások pontszáma.

Három tervezett intézkedés bevezetését azonban ezúttal is elhalasztotta az egészségbiztosítási pénztár. Azokról az intézkedésekről van szó, amelyek a kedvezményes és ingyenes gyógyszerreceptek kiváltását, valamint a paraklinikai vizsgálatok elvégzését tették volna lehetővé az ország bármely részén.

Nem vezették be ugyanakkor azt az intézkedést sem, amelynek értelmében magánrendelést végző szakorvosok szerződést köthettek volna az egészségbiztosítási pénztárral annak érdekében, hogy betegeik számára kiállíthassanak kedvezményes, illetve ingyenes gyógyszerrecepteket, valamint a biztosító által finanszírozott klinikai és paraklinikai szolgáltatásokra feljogosító küldőpapírokat.