A széthúzás, a pártok közti ellentét eredménye, hogy a román államtól semmit nem tudunk kicsikarni, nincs egy igazi erő, amely elég hangsúlyosan „az asztalra tudna csapni”. Választási év jön, két év múlva pedig népszámlálás – hangzott el az EMI-tábor utolsó panelbeszélgetése során.
A legfontosabbat hagyták a tábor végére, azt a beszélgetést, amelynek célja egy erdélyi magyar nemzeti kerekasztal létrehozásának előmozdítása volt. Az asztalnál három elnök, azaz Csomortányi István (EMNP), Sorbán Örs (EMI) és Mezei János (MPP) foglaltak helyet. Hely még lett volna, és elhangzott, hogy
meghívást kapott minden nemzetpolitikában érintett szervezet, így köztük az RMDSZ is, de ők nem fogadták el.
Amint Sorbán Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak vezetője felvezette, a legutóbbi EP-választások eredménye is mutatja, hogy a választópolgárok – elsősorban a fiatalok – inkább otthon maradnak, és szerinte azért, mert nem látnak egy valódi koncepciót, amit támogathatnának, csak az ellentéteket látják, eredményeket nem. Ezért elkerülhetetlen a szervezetek összefogása.
{A}
Az összefogás, az egység szó már nagyon elcsépelt lett, de tetszik, vagy nem tetszik, a pártok összefogásra vannak ítélve – szögezte le Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, rámutatva, látható tendencia, hogy egyre nagyobb számban szavaznak magyarok az újonnan alakult román pártokra, vékonyodik a magyar etnikai szavazótömb, és ha nem történik változás, előbb-utóbb a magyarság nem tud képviselőket küldeni a parlamentbe, ami súlyos problémákat okoz majd. A bejutást nehezíti, hogy a levélszavazatok miatt több voks kell majd az 5 százalékos küszöb eléréséhez is.
Nem nagyon van alternatívája az együttműködésnek ilyen helyzetben
– fejtette ki.
A néppárt által szervezett legutóbbi tüntetések is jelezték, ha csak külön, egy-egy szervezet kezdeményezi a megmozdulást, annak nem tud ereje lenni.
{K1}
Ha mindhárom párt közösen lépett volna fel, és nagyobb tömeget mozdít meg a felhívás, azzal komolyabb hatást értek volna el – mondta Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke. Hozzátette, az összefogásnak nemcsak a választási siker kell a célja legyen, hanem valóban közös munkát kell jelentsen.
Ahogy a felszólalók sorolták,
Ugyanakkor leszögezték: a közösen összeállított, nemzeti minimumnak is nevezhető prioritási listát mindannyiuknak közösen kell felvállalniuk és közösen kell a megvalósításáért is dolgozniuk.
– mutatott rá a feladat egyik legnehezebb részére Csomortányi.
A magyar politikai szervezetek között nincsenek lényegi ideológiai ellentétek, a közös munkát inkább a múltbeli sérelmek és személyes ellenszenvek, nézeteltérések akadályozzák – véli Sorbán. Így vannak esetek, amikor egyértelműen jó civil kezdeményezések azért nem kapnak támogatást más szervezetek részéről, mert mögöttes célokat képzelnek mögéje, és azt, hogy valaki politikai tőkét akar kovácsolni belőle.
Az összefogást segítheti viszont, hogy az EMNP és az MPP élén is vezetőségváltás történt, a jelenlegi elnökök nem vettek részt a korábbi évek sárdobálásában, és a célok érdekében képesek felülemelkedni a sérelmeken.
Az RMDSZ-nek is le kell számolnia a belső egyéni érdekekkel, azért, hogy teljes mellszélességgel oda tudjon állni a közös magyar ügy mellé
– mondták.
Az összefogás eredményességének és a közösségi megmozdulásnak záloga ugyanakkor, hogy egy belső nemzeti választás történjen, és a közösség által választott személyek képviselhessék majd a közösség érdekeit, végrehajtva a közösség által meghatározott célokat – hangzott el.
Ha első lépésként az EMI-tábor „kerekasztalánál” helyet foglaló két párt közt indul el az együttműködés, várják az RMDSZ csatlakozását is. Helyzetet teremtenek, és ezzel változtatnak a 100 éves erdélyi politizáláson, amikor az erdélyi magyar vezetők csak futottak a helyzet után, akkor akartak fellépni bizonyos történések ellen, amikor már megtörténtek, ahelyett, hogy megelőzték volna azokat, pedig lehetőségük lett volna rá – fejtették ki.