A helikoni íróparlament mártírjaira emlékeztek Marosvécsen
A helikoni íróparlament mártírjaira – Karácsony Benőre, Lakatos Imrére, Járosi Andorra és Ligeti Ernőre emlékeztek a hétvégén a marosvécsi kastélyban. A kétnapos rendezvénysorozaton Benedek Elek születésének 160., halálának 90. évfordulója apropóján is tanácskozást tartottak.
Akárcsak a a két világháború közötti években, a hétvégén is az irodalom játszotta a főszerepet a marosvécsi várkastélyban. A Helikon–Kemény János Alapítvány közel húsz évvel ezelőtt kezdeményezte a helikoni írók leszármazottainak találkozóját, amit azóta minden évben megszerveztek és minden alkalommal egy-egy évfordulóhoz kötöttek: kiemelten foglalkoztak azokkal az írókkal, és költőkkel, akiknek éppen kerek születési vagy elhalálozási évfordulójuk volt. A rendezvénynek korábban a marosvécsi művelődési otthon és a kastélypark adott helyet,
azt követően pedig, hogy a Kemény-kastély visszakerült a leszármazottak jogos tulajdonába, rendszeresen itt szervezik az irodalmi találkozókat.
Idén a helikoni íróparlament mártírjai – Karácsony Benő, Lakatos Imre, Járosi Andor és Ligeti Ernő – életműve volt a kétnapos rendezvénysorozat kiemelt témája, illetve Benedek Elek születésének 160., halálának 90. évfordulójáról sem feledkeztek meg a szervezők. Albu Balogh Andrea Nagyváradról érkező irodalomtörténész Karácsony Benő életéről értekezett, Filep Tamás Gusztáv budapesti kutató Lakatos Imre, Veres Emese Gyöngyvér, szintén budapesti kutató Járosi Andor, míg Gidó Attila kolozsvári történész Ligeti Ernő életútját ismertette.
Karácsony Benő Gyulafehérváron született, Klärmann Bernát volt az eredeti neve, szülővárosában járt iskolába, majd Kolozsváron érettségizett. Hogy ez a néhány életrajzi adat mi mindent rejt, arról részletesen mesélt az irodalomtörténész, aki az iskolai értesítőket, a tanári jegyzőkönyveket, a különböző életeseményekre vonatkozó dokumentumokat is felkutatta és ismertette a közönséggel.
Lakatos Imre a helikoni íróközösségnek az a tagja volt, akiről a legkevesebbet tud az utókor.
Egyetlen munkája sem jelent meg nyomtatásban. Bár nem tartozott a született rejtőzködők közék, nem is állt szándékában, hogy előtérbe kerüljön, ugyanakkor nagyon jó újságíró volt – mondta Filep Tamás Gusztáv. Rámutatott arra is, hogy Lakatos halálát követően sem jelent meg egyetlen írása sem, még antológiákban sem, viszont Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényének egyik szereplőjévé vált.
A sors úgy hozta ugyanis, hogy ő is francia fogságba került az első világháborúban, annak ellenére, hogy nem harcolt, hanem a francia kultúra rajongójaként, tanulmányozójaként tartózkodott Franciaországban, Párizsban. Lakatos 1882-ben Marosvásárhelyen született, orvosi diplomát szerzett, de orvosként soha nem dolgozott. Sok időt töltött Párizsban, majd hazajött Marosvásárhelyre, aztán Kolozsvárra költözött. Nagy műveltségű személyiség volt, aki nem csak jól beszélte a francia, angol és német nyelvet, de ismerője is volt e három kultúrának. A filozófia, a művészetek ismeretében utolérhetetlen volt.
Életének tragikus végkifejletét először újságírói tevékenysége befolyásolta. Mint gyanús elemet, aki nem értett egyet a korabeli, 40-es évek szélsőjobboldali politikájával, letartóztatták. Kényszerítették, hogy bevonuljon a gettóba, ahonnan egyenes út vezetett a halálba. Az életével, életművével kapcsolatos kutatások folytatódnak.
{A}
A 160 évvel ezelőtt született és 90 éve elhunyt Benedek Eleket annak idején nem hívták meg Marosvécsre, a Helikoni írók találkozójára.
Maradandó életművén azonban nem lehet átlépni, beszélni kell róla, emlékezni rá, annál is inkább, hogy hagyatéka még mindig él, főleg Erdélyben.
A Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi központja jóvoltából létrehozott kiállításon Szebeni Zsuzsa, a központ vezetője és Szabó Zsolt irodalomtörténész beszélt Benedek Elekről, arról, hogy 1926-ban Erdélyben a legismertebb és legnépszerűbb író volt, ennek ellenére mégsem kapott meghívást a marosvécsi helikoni találkozóra. A kiállítás az életrajzi adatok mellett kitér az iskola, a szülőföld, az újságírás, a kötetek, a Cimbora című lap szerkesztésének jelentőségére is.
– hangzott el az előadáson.
Az irodalmi találkozó és megemlékezés második napján a kastélyparkban, a Helikoni asztal körül méltatták Kemény János és családja, valamint az Erdélyi Helikon körének érdemeit. H. Szabó Gyula, a Helikon–Kemény János Alapítvány elnöke, Ördög Ferenc, Marosvécs polgármestere, Benkő Mihály református lelkipásztor és Lisztóczky László beszélt a rendezvényen.
Erre az alkalomra készült műsorral lépett fel a helyi iskola csoportja, majd néptáncelőadással és filmvetítéssel folytatódott az esemény. A kétnapos rendezvény a helikoni írók jelen levő leszármazottainak beszélgetésével ért véget.