Folytatnák a harcot a remetei erdővagyonért

Gergely Imre 2019. augusztus 09., 21:51

Jogilag ugyan megszűnt létezni a gyergyóremetei Alkoza közbirtokosság, miután a törvényszék kimondta a felszámolását, de egykori vezetői továbbra is folytatnák a harcot a község önkormányzatával, hogy visszaszerezzenek 1060 hektár erdőt, ami szerintük őket illeti.

Pál Antal és Portik Tibor: „nem bújtunk el, csak tehetetlenek vagyunk” Fotó: Gergely Imre

Portik Tibor és Pál Antal, a felszámolt Alkoza közbirtokosság volt elnöke és alelnöke bemutatott egy dokumentumot, amelyet Strasbourgba címeztek el még 2007-ben, de több évvel később tudták meg, hogy

a levél sosem jutott el az emberjogi bíróságra

– ezzel vezette fel a két volt tisztségviselő a mondanivalóját csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Kifejtették, ez azért fontos, mert sokan úgy tudják Gyergyóremetén, hogy Strasbourgban majd igazságot szolgáltatnak nekik, az Alkoza visszakapja a vagyonát, és ők mint közbirtokossági tagok szintén. Nos, ez nem fog megtörténni, mivel a levél a „ládafiában” rostokolt. Az Alkoza vezetők álláspontja ettől függetlenül változatlan:

szerintük a község önkormányzata, élén Laczkó-Albert Elemér polgármesterrel, jogtalanul birtokolja és használja a közbirtokossági tagokat megillető több mint ezer hektáros erdőt.

Az évek folyamán több per, jogi eljárás zajlott ez ügyben, amelyeket végül az önkormányzat nyert meg. Portik Tibor és Pál Antal újra pert indítana, tovább folytatná a harcot az erdővagyonért. A szándék bennük jelenleg csak mint magánszemélyekben létezik, ugyanis amint Pál Antal elmondta, a törvényszék 2017-ben vagy 2018-ban Laczkó-Albert Elemér kezdeményezésére részben jogszerűen felszámolta a közbirtokosságot tevékenység hiánya miatt.

{A}

A sajtótájékoztatón elmondták,

tudatni akarják az érintett remeteiekkel, hogy ha támogatják őket, akkor elölről kezdik az egész jogi folyamatot.

A közbirtokosság újjáalakítása nem lenne egy bonyolult eljárás. A gond azonban az, hogy nem kevés pénz is kellene az újabb tulajdonjogi perhez. Hektáronként 3000 eurós értékkel számolva több mint hárommillió euró lenne a vagyon értéke, és a perindítás során a bélyegilletéket ennek arányában kellene befizetni. Ezt csak tudnák előteremteni, ha az érintett közbirtokossági tagok ezt összeadnák.

Vállalkozókat is megkerestek, hogy társként szálljanak be a perbe a remélhető jövedelem reményében, de tényleges befektető nem akadt.

Az önkormányzat a területtel gazdálkodva évi 7000 köbméternyi fát termel ki, ez évi 3 millió lej jövedelmet hoz Gyergyóremete költségvetésébe – tették hozzá az Alkoza volt vezetői.

Azt szeretnénk, hogy az emberek tudják: nem bújtunk el, csak tehetetlenek vagyunk

– fogalmaz Pál Antal, megjegyezve, hogy több ügyészségi feljelentést is tett az elmúlt időszakban, de amint fogalmaz: „a hatóságok csak ülnek a dossziékon, amíg azok el nem évülnek”.