Hasznos tanácsok medvetípusú találkozásokra

Szász Cs. Emese 2019. augusztus 05., 11:01

A kirándulók egyik legnagyobb félelme mostanság, hogy medvével találkoznak a hegyekben, az erdőszélen. Nem csoda, hiszen ez egyre gyakrabban előfordul, ezért már a hegyimentők is figyelmeztetnek. De mit tehetünk a megelőzésért, illetve mit csináljunk, ha mégis találkozunk? A futás és a fára mászás nem a legjobb megoldás.

Az a legjobb, ha elkerüljük a medvével való találkozást. De ha mégis bekövetkezik, akkor is van, mivel védekezni Fotó: Pál Árpád

A Maros megyei hegyimentők nemrég arra figyelmeztettek, hogy egy fiatal medve tartózkodik az Istenszéke természetvédelmi területen. Noha az említett állat nem agresszív, inkább kíváncsi, a hegyimentők szerint jobb elkerülni a találkozást. Természetesen nem ez az egyetlen kirándulóhely, ahol esély van arra, hogy összefussunk a nagyvaddal, sőt a Hargita megyei hegyimentők vezetője, Fekete Örs szerint

lassan könnyebb arra a kérdésre válaszolni, hogy hol nincs medve, mint arra, hogy hol van.

Az illetékes szerint azonban a legtöbb találkozás Tusnád környékén, a Szent Anna-tó körül, a Nagyhagymás Nemzeti Parkban történik, sőt már a Madarasi Hargitán is egyre többször jelzik, ahol eddig nem volt medveprobléma: több hétvégi házba is bementek ott mostanság a nagyvadak.

{A}

Fekete Örs szerint mindenkinek az a legjobb, ha elkerüljük a medvével való találkozást, éppen ezért érdemes néhány szabályt betartani. Például kirándulni semmiképp se menjünk egyedül,

beszélgessünk, igyekezzünk zajt csapni, időnként kiáltani egyet, rácsapni egy-egy fára, így a medve valószínűleg sokkal hamarabb észrevesz, mint ahogy mi vennénk észre őt, és inkább elkerül minket.

Zajkeltéshez érdemes egy e célra kifejlesztett sípot használni, amely nemcsak a medvéket riasztja el, hanem más vadakat is. Ugyanakkor fontos szabály, hogy ne térjünk le a jelzett turistaösvényekről, és fokozottan figyeljünk az áfonya-, málnabokrok közelében.

„A medve, ha teheti, elkerül minket, akkor van baj, ha meglepjük őt, mondjuk egy áfonyásban falatozik, vagy épp alvás közben zavarjuk meg. Valamint a bocsos medvéktől kell ugyancsak óvakodni, amelyekből rengeteg van idén” – magyarázza Fekete Örs.

A bocsos medvétől kell leginkább óvakodni Fotó: Pál Árpád

A hegyimentő hozzátette, ha mégis megtörténik a nem várt találkozás, akkor is van, mit tenni:

a legjobb, ha amint észrevettük a medvét, elkezdünk óvatosan hátrálni azon az útvonalon, amelyen jöttünk, ezalatt csendben beszélgethetünk is, miközben nem tévesztjük szem elől.

„Él néhány tévhit a medvével kapcsolatban, miszerint fára kell mászni vagy hogy lejtőn nem tud futni, de ez mind nem igaz, jobban mászik fára, mint mi, és gyorsabban szalad, mint mi, hegyre fel és hegyen le is. Tehát medve elől elszaladni értelmetlen, mert

ha akar, utol fog érni”

– mutat rá Fekete Örs. Hangsúlyozza, a medvét etetni, fényképezni, szelfizni vele szigorúan tilos. A legjobb az óvatos hátrálás, ha viszont támadólag lép fel, érdemes eldobni a hátizsákunkat, főleg ha étel van benne, mert lehet, hogy arra megy inkább az állat, bevetni a medvesípot, hogy megijedjen a hangtól. A gyakran kirándulók, túrázók mindenképpen szerezzenek be – például vadászüzletekben – paprikasprét, amely elég távolról is hatásos a medve ellen. Végső esetben feküdjünk le a földre, és védjük magunkat, fejünket, belső szerveinket, miközben kiabálunk, a hang ugyanis elriaszthatja a medvét. Ez azonban Fekete Örs szerint már a legutolsó fázis, legjobb nem eljutni idáig és inkább megelőzni a bajt.

A Hargita megyei hegyimentőket idén már öt-hat medvetámadáshoz riasztották, de egyik esetben sem kirándulók voltak a vadak áldozatai, hanem erdei munkások és helyiek. Olyan riasztásuk azonban volt idén, hogy túrázók medvével találkoztak, majd nem mertek tovább se le, se fel menni, és ki kellett menteni őket – mondta a Székelyhon érdeklődésére a hegyimentők vezetője.