Havas Boldogasszony ünnepe

Az augusztus 5-ei Mária-ünnep eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a Santa Maria Maggiore-bazilikának a fölszentelési évfordulója volt, később vált egyetemes egyházi ünneppé. Ezt az ünnepet a Batthyány-kódex naptára Havi Boldog Asszony, a Müncheni-kódex pedig Havi Bódoganya néven emlegeti.

A Kárpát-medencei magyarság számos istentiszteleti helyet ajánlott Havas Boldogasszony védelmébe. Erdélyben a kolozsvári ferences templomot, Csíkszépvízen pedig a római katolikus kápolnát.

A „havi” névválasztást egy római liturgikus hagyomány és templomának hozzá kapcsolódó eredettörténete ihlette. Jelesül, hogy a középkori Rómában a Mária-ünnepeken szokás volt, hogy a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé.

A 4. században a templom építésének helyét a következő történet szerint jelölték ki: Liberius pápa (352–366) idejében az örök városban egy János nevű gazdag, gyermektelen patrícius és felesége vagyonukat a Szent Szűznek ajánlották fel. Egy forró, nyári éjszakán Mária megjelent álmukban, és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott. A templom fel is épült, Havas Boldogasszony szentélyeként emlegették. Szent III. Szixtusz pápa (432–440) gyönyörű mozaikképekkel díszíttette, annak emlékére, hogy 431-ben az efezusi zsinat hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát.