Nem felejtenek a bözödújfalusiak

Antal Erika 2019. augusztus 04., 13:19

Esős idő vagy kánikula – akármilyen az időjárás, nem számít, mert a bözödújfalusi Siratófalnál, az emlékparkban minden augusztus első szombatján összegyűl az a 150-200 ember, akik szorosan kötődnek a falurombolás áldozatává vált településhez, hogy annak egykori lakóira, egy elmúlt életre emlékezzenek.

Bözödújfalu a falurombolás és az összefogás jelképe Fotó: Haáz Vince

A néhány éve az emlékparkban felállított kopjafafaluban – ahol minden egykori házat, templomot, iskolát, óvodát egy-egy kopjafa jelképez – ki-ki megkeresi a saját „házát”, virágot helyez el előtte és felidézi, milyen is volt az élet akkor, amikor még békésen élhettek és nem fenyegette őket a rombolás réme.

Mennyivel más lenne az élet, ha ezen a napon a valódi faluban gyűlhetnénk össze, oda várnánk haza a gyermekeinket és az unokáinkat, ott beszélgetnénk a múltról és a jövőről

– mondta az egyik kopjafánál egy Sepsiszentgyörgyről érkezett résztvevő, akihez hasonlóan mások is szomorúan idézték régi életük egy-egy mozzanatát.

{A}

Minden este kiültünk a híd karfájára mi fiatalok, beszélgettünk, szórakoztunk, de ma már nincs se híd, se patak, csak ez a hatalmas tó

– idézte emlékeit egy másik jelenlevő. 

Fotó: Haáz Vince

Mint minden alkalommal, az emlékparkban most is látható volt az egykori falut ábrázoló, archív felvételekből készült kiállítás, ahol a néhai székely település utcái, házai láthatók. Bözödújfalu a vallási tolerancia jelképeként is említhető, hiszen római katolikus, református, unitárius, görög katolikus és izraelita hitű élt egymás mellett békében, egymást tisztelve, egymást elfogadva. Erre a sokszínűségre emlékeztet a lebontott házat jelképező fal, amelyet siratófalnak neveznek és amelyen a vallási felekezetek jelképei is helyet kaptak. Itt tartják minden évben az ökumenikus istentiszteletet és megemlékezést az egykori falutársak és leszármazottaik részvételével. Az idén, a falu két szülötte, Andrási Elemér, katolikus plébános és Szombatfalvi József nyugalmazott unitárius esperes hirdetett igét és mondott imát. 

Fotó: Haáz Vince

A tavaly a bözödújfalusi tó partján elhelyezték az Összefogás Templomának az alapkövét, azzal a szándékkal, hogy az idei találkozón felavatják azt. Ahogy többször is írtunk róla, az időjárás szeszélyei miatt ez nem sikerült, de a templom kész lesz, állni fog – erősítette meg Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere, aki elmondta, az építkezéshez szükséges pénz 90 százaléka már összegyűlt, és minden reményük megvan, hogy a hátralévő 10 százalékot is sikerül összegyűjteni. 

{K1}

A bözödújfalusi tó lassan a pihenni és szórakozni vágyók, horgászok egyik népszerű célpontjává válik.

Talán nem is tudja mindenki, milyen emberi sorsokat, milyen közösségi tragédiát rejt a tó mélye. 

Mint ismert, a múlt rendszer falurombolási programjának áldozatává vált Bözödújfalu lakóit kitelepítették, a falut pedig vízzel árasztották el, azzal a magyarázattal, hogy az így létrehozott vízgyűjtő a környező településeket védi az árvízveszélytől. Aki tehette már a '70-es évek végén, a '80-as évek elején elköltözött, máshol keresett megélhetési lehetőséget. Volt aki eladta a házát építőanyagnak, más lebontotta és magával vitte, amit tudott, hogy új otthont építhessen. A falu lakosainak kitelepítése 1985-ben kezdődött el hivatalosan, a víztározó építését 1988-ban kezdték el. 1992-ben még 126 lakosa volt Bözödújfalunak, de rá két évre már, 1994-ben az egész település víz alá került, két – unitárius és katolikus – templomával együtt. Mindössze 12 ház maradt meg, azok, amelyek a falu szélén, a domboldalon állnak. 

Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince