Meglepően jó eredményt ért el a legjobb üzleti lehetőségekkel rendelkező városok listáján Csíkszereda

Hetedik alkalommal állította össze a Forbes gazdasági lap Románia legjobb üzleti lehetőségekkel rendelkező városainak ranglistáját. Az, hogy Bukarest az első helyen szerepel, nem okozott nagy meglepetést, az viszont már igen, hogy Csíkszereda a tizenharmadik helyen végzett, miközben Marosvásárhely csak huszadik a listán.

Hetedik kiadásához érkezett a Forbes gazdasági lap által évente elvégzett felmérés, amelyben Románia negyven legjobb üzleti potenciállal rendelkező városának rangsorát készítik el. A nemrégiben közzétett adatokból kiderült, hogy a korábbi évekhez képest idén jelentős változások következtek be: egyes városok a vártnál gyengébben teljesítettek, míg mások előkelő helyekre ugrottak elő. Utóbbiak közé tartozik Csíkszereda is, amely Marosvásárhelyt jóval megelőzve a tizenharmadik helyen végzett.

Az elemzés készítői az eddigi legpontosabb képet adó kiadásként említik a 2019-es rangsort, mivel ezúttal több kritérium mentén vizsgálták a városokat. Ezúttal nemcsak a városok teljesítményét elemezték, hanem a megyeközpontokat és a teljes megyéket is górcső alá vették, hiszen egy város csak úgy képes hosszú távon fejlődni, ha környezete is kedvező gazdasági mutatókat tud felmutatni. Egyebek közt olyan kritériumokat vizsgáltak, mint az össztermék (GDP), az átlagbér, a munkanélküliségi arány, az aktív vállalatok száma, az üzleti forgalom és a nyereség, illetve a közúti és vasúti infrastruktúrát, a lakásállományt és az oktatási intézmények számát is figyelembe vették.

{A}

Mindezt kiigazították a lakosság számával, azok a városok pedig, amelyek közelében repülőterek találhatók, illetve amelyek éppen több smart city (okos város) típusú fejlesztést bonyolítanak le, bónuszpontokat is kaptak. A kutatáshoz az Országos Statisztikai Intézet (INS), az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP), az Országos Cégbíróság (ONRC), a pénzügyminisztérium és a Termene.ro hivatalos gazdasági oldal adatait használták fel. A készítők szerint

az évről évre megismételt elemzés célja az, hogy felfedjék a gazdasági eltéréseket a romániai városok között,

illetve bemutassák azokat az előnyöket, amelyek érdekesek lehetnek a potenciális befektetők számára. Az első tíz helyezett között egyébként számos erdélyi város szerepel.

A Forbes listájának első helyén nem túl meglepő módon a főváros végzett. Bukarest már a harmadik egymást követő évben szerezte meg az aranyérmes pozíciót az ország legmagasabb társadalmi-gazdasági potenciállal és életszínvonallal rendelkező városaként. A 2,1 milliós lakosságú, harminc egyetemmel rendelkező főváros abban a tekintetben is kiemelkedő teljesítményt ért el, hogy az országban kutatásra és fejlesztésre lehívható összegek 50 százalékát itt költik el. Az sem elhanyagolható továbbá, hogy

Bukarestben a legmagasabb a nettó átlagkereset, havi 3272 lej.

A második helyen Temesvár áll, amely a Forbes szerint remekül kihasználta földrajzi elhelyezkedésének előnyeit. A város gazdaságát a sokszínűség jellemzi, a nettó átlagkereset pedig havi 2945 lej. A dobogó harmadik fokán Kolozsvár áll, amely az elemzők szerint olyan látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, hogy egyre jobban veszélyezteti az előbb említett városok vezető helyezéseit. Az ország legjobban fejlődő városa már a fővárossal áll versenyben a szolgáltatások tekintetében, a szép eredményeknek azonban egy árnyoldalára is rámutattak: sehol máshol nem ennyire drágák a lakások és a lakbérek. Kolozsváron a nettó átlagkereset havi 3115 lej. A három legjobb üzleti potenciállal rendelkező várost Arad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Brassó, Nagyvárad, Konstanca és Jászvásár követi a rangsorban.

Kimagasló eredményt ért el továbbá Csíkszereda is,

a hargitai megyeszékhely az előkelőnek számító 13. helyen végzett.

A kutatás készítői is meglepőnek nevezték ezt a helyezést, kiemelték ugyanakkor, hogy Hargita megyében működik az ásványvíziparban piacvezetőnek számító Romaqua Csoport, melynek tulajdonában olyan ismert márkák vannak, mint a Borszék és a Stânceni ásványvíz vagy a Giusto Natura üdítőital. A vállalatcsoport tavaly 725 millió lejes üzleti forgalmat és 71 millió lej nyereséget könyvelhetett el, ezzel pedig Románia hatodik legerősebb vállalatának számított a Forbes egy másik felmérése szerint.

Az ásványvízipar mellett a kutatás készítői kiemelték a megyében szintén hangsúlyosan jelen lévő fakitermelést és -feldolgozást, illetve a mezőgazdaságot.

Mint rámutattak, Hargita megye mezőgazdasági területeinek száma 406 ezer hektárra tehető, ebből 92 700 hektár szántóföld. A több százezer hektárnyi természetes legelők pedig kiváló lehetőségeket biztosítanak az állattartáshoz. Arra is rámutattak, hogy jelentős különbségek figyelhetők meg arra vonatkozóan, hogy mit állítanak elő a megye különböző pontjain, Csíkszereda környékén például burgonyát termesztenek nagy területeken. Az előnyök mellett azonban a megye hátrányait is megemlítik az elemzésben: a beruházások hiánya miatt – amit elsősorban a hiányos infrastruktúra okoz –

Hargita egyike a legalacsonyabb gazdasági teljesítménnyel rendelkező erdélyi megyéknek. A nettó átlagkereset havi 2046 lej.

Marosvásárhely az elvártnál jóval gyengébben teljesített ebben az évben, és mindössze a 20. helyen végzett, amihez az elemzők szerint nagyban hozzájárult a fejlesztési projektek megrekedése. Rövid történelmi visszatekintőjükben felsorolták a város korábbi gazdasági megvalósításait, kiemelve, hogy manapság egyre kevesebb hasonlóról lehet hallani. Ettől eltekintve ma is működnek Marosvásárhelyen és környékén jelentős földgáz-kitermeléssel, fafeldolgozással foglalkozó, illetve vegyipari, élelmiszeripari és ruhaipari vállalatok. Marosvásárhelynek emellett további erősségei is vannak a szakemberek szerint, ilyen a közelében található repülőtér, a Kolozsvár irányába épülő autópálya, illetve a magyar és a német lakosság. A nettó átlagkereset pedig havi 2451 lej.

Kovászna megyéből mindössze egyetlen várost említenek az elemzésben, ám a várakozásokkal ellentétben nem a megyeszékhelyt: Kovászna városa a 26. helyen végzett.