Az Európai Unió nem hajlandó foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint, aki számos érdeklődő előtt beszélt többedmagával a magyarok jogvédelmének kérdésköréről Tusványoson.
Számos beszélgetést tartottak Tusványos második napján a Bethlen Gábor sátorban a magyarok jogvédelmének témájában: először a politikai porondon vizsgálták a kérdést, majd a civil szférában és a peres eljárásokban, végül pedig az európai színtéren. Utóbbi panelbeszélgetés meghívottja volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, akinek meglátása szerint
azért van nagy szükség arra, hogy az Európai Unió az őshonos kisebbségek védelme érdekében valamilyen keretet határozzon meg, mivel ennek hiányában a tagállamok nem hajlandók megtenni a szükséges lépéseket.
Példaként említette, hogy számos olyan ország van, ahol a kisebbségek nem elismertek államalkotó tényezőként, és ilyen Románia is. Magyarországon ezzel szemben az alaptörvény megfogalmazza, hogy minden nemzeti közösség államalkotó tényező, tehát ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a magyar állampolgárok.
– sorolta Szili Katalin, majd a részletek ismertetésére átadta a szót Kalmár Ferencnek, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium miniszteri biztosának.
Kalmár már beszéde elején rámutatott az egyik legfőbb problémára: az Európai Unió nemzeti hatáskörbe utalja a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos kérdéskört, tehát kötelező érvényű európai szintű jogszabályok nincsenek. Ezért Szili Katalinnal kidolgoztak egy alapelméletet, amely öt olyan alapelvre épül, amelyek elismerésével fel lehetne építeni az Európai Unióban egy koherens nemzetpolitikai gyakorlatot. Pontosabban azt szorgalmazzák, hogy ezt az öt elvet fogadja el az Unió, és tegye kötelezővé minden tagország számára, hogy építsék be ezeket a saját nemzetpolitikájukba.
A továbbiakban ismét Szili Katalin vette át a szót, rámutatva arra, hogy a nyugati tagállamok nem tudják átérezni azt, milyen egy közép-kelet-európai őshonos kisebbség sorsa, és ez mennyiben különbözik attól, ami egy nyugat-európai országban tapasztalható. „Az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kérdéskörével nem hajlandó foglalkozni. Érzékelhető, hogy azokat a kérdéseket, ahol az őshonos kisebbségeket jogsértések érik, nem teszi szóvá. Lásd Úzvölgye, a zászlók kérdésköre vagy a korábbi oktatáskérdési problémák Felvidéken.
– nehezményezte a miniszterelnöki megbízott.
{A}