Szili Katalin: Európa ma nem különbözteti meg a bevándorló kisebbséget a szülőföldjükön élő kisebbségektől

Iszlai Katalin 2019. július 25., 20:37

Az Európai Unió nem hajlandó foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint, aki számos érdeklődő előtt beszélt többedmagával a magyarok jogvédelmének kérdésköréről Tusványoson.

Fotó: Pinti Attila

Számos beszélgetést tartottak Tusványos második napján a Bethlen Gábor sátorban a magyarok jogvédelmének témájában: először a politikai porondon vizsgálták a kérdést, majd a civil szférában és a peres eljárásokban, végül pedig az európai színtéren. Utóbbi panelbeszélgetés meghívottja volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, akinek meglátása szerint

azért van nagy szükség arra, hogy az Európai Unió az őshonos kisebbségek védelme érdekében valamilyen keretet határozzon meg, mivel ennek hiányában a tagállamok nem hajlandók megtenni a szükséges lépéseket.

Fotó: Pinti Attila

Példaként említette, hogy számos olyan ország van, ahol a kisebbségek nem elismertek államalkotó tényezőként, és ilyen Románia is. Magyarországon ezzel szemben az alaptörvény megfogalmazza, hogy minden nemzeti közösség államalkotó tényező, tehát ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a magyar állampolgárok.

Nem gondoltam volna tavaly, amikor itt voltam, hogy egy évvel később is ugyanezt a képet tekinthetjük meg, és nagyon remélem, hogy jövőre már nem fordulhat elő, hogy a magyar közösséget nemzetbiztonsági kockázatnak tekintik a saját országában. Ez egy olyan kérdés, amelyben egyrészt a politikai jogokat kell megfogalmaznunk, a civileknek pillérként kell segíteniük ezt a törekvést, a másik oldalon azonban ott van az európai keret is, ami gyakorlatilag nincs

– sorolta Szili Katalin, majd a részletek ismertetésére átadta a szót Kalmár Ferencnek, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium miniszteri biztosának.

Fotó: Pinti Attila

Kalmár már beszéde elején rámutatott az egyik legfőbb problémára: az Európai Unió nemzeti hatáskörbe utalja a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos kérdéskört, tehát kötelező érvényű európai szintű jogszabályok nincsenek. Ezért Szili Katalinnal kidolgoztak egy alapelméletet, amely öt olyan alapelvre épül, amelyek elismerésével fel lehetne építeni az Európai Unióban egy koherens nemzetpolitikai gyakorlatot. Pontosabban azt szorgalmazzák, hogy ezt az öt elvet fogadja el az Unió, és tegye kötelezővé minden tagország számára, hogy építsék be ezeket a saját nemzetpolitikájukba.

  • Az első ilyen alapelv az, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésköre nem belügy, hanem európai ügy.
  • Másodsorban azt kell leszögezni, hogy a nemzeti identitást védeni kell.
  • Szintén fontos, hogy az identitásvédelemhez kétfajta jog szükséges, az egyéni és a kollektív, tehát mindkettőt el kell fogadni.
  • A negyedik alapelv arra épül, hogy mindenkinek el kell fogadnia azt, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal.
  • Az ötödik elv pedig az, hogy tekintettel arra, hogy ezek a nemzeti közösségek több száz éve élnek azon a területen, ahol ma is, illetve ott értékeket teremtettek, amelyek gazdagítják az adott régiót és az európai kultúrát egyaránt, az adott országnak államalkotó tényezői kell legyenek.

Fotó: Pinti Attila

A továbbiakban ismét Szili Katalin vette át a szót, rámutatva arra, hogy a nyugati tagállamok nem tudják átérezni azt, milyen egy közép-kelet-európai őshonos kisebbség sorsa, és ez mennyiben különbözik attól, ami egy nyugat-európai országban tapasztalható. „Az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kérdéskörével nem hajlandó foglalkozni. Érzékelhető, hogy azokat a kérdéseket, ahol az őshonos kisebbségeket jogsértések érik, nem teszi szóvá. Lásd Úzvölgye, a zászlók kérdésköre vagy a korábbi oktatáskérdési problémák Felvidéken.

Ma Európa még arra sem veszi a fáradtságot, hogy a bevándorló kisebbséget megkülönböztesse azoktól, akik szülőföldjükön élnek kisebbségben

– nehezményezte a miniszterelnöki megbízott.

{A}