A károk dacára a tavalyinál jobb év az idei a Hargita megyei mezőgazdaságban

A krumpliföldek mintegy húsz százalékát érinti súlyosan a burgonyavész Hargita megyében, de ezzel együtt sem rosszabb a helyzet, mint tavaly. A kárfelmérések szerint megyeszerte közel 700 hektárnyi mezőgazdasági területen keletkeztek jelentős károk az elmúlt hónapok erősen csapadékos időjárása következtében.

Június vége óta több száz hektárral nőtt a mezőgazdasági károk által érintett földek nagysága Hargita megyében, jelenleg 672 hektárnyi földterület szerepel a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság kárfelmérési összesítésében a júniusi 298 hektárhoz képest. A károk nagyrészt a májusi, a sokévi átlagot többszörösen meghaladó mennyiségű csapadék következményei, sok helyen megállt a víz a földeken, illetve a túlzott mértékű nedvesség a növénybetegségek elterjedését is elősegítette.

A burgonyavész a pityókaföldek mintegy húsz százalékán okozott jelentős károkat Hargita megyében

– tájékoztatott Török Jenő, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, de azt is megjegyezte, hogy nem rosszabb a helyzet, mint tavaly, akkor ugyanis még több fejfájást okozott a gazdáknak a növénybetegség.

A károk jelenleg 110 hektárnyi krumpliföldet érintenek Hargita megyében – főként Csíkkozmás és Csíkszentmárton környékén –,

ugyanakkor azt észlelték, hogy a pityókaparcellák megsárgultak, ami arra utal, hogy a sok eső kimosta a tápanyagok egy részét a talajból. Utóbbi nem jelent komoly problémát, de kissé rossz hatással van ez is a várható termésre – magyarázta a szakember.

{A}

Az igazgatóság adatai szerint júliusban is folytatódott a csapadékos időszak, ám enyhült a korábbi hónapokban tapasztaltakhoz képest: ebben a hónapban négyzetméterenként 82 liternyi csapadékot mértek Csíkszeredában, 38-at Székelyudvarhelyen és 62 liternyit Gyergyószentmiklóson. Az említett mennyiségek azonban településenként nagyon eltérők lehetnek, hiszen „nyáron gyakran előfordul, hogy a határ egyik részén esik, a másik részén nem”.

A mezőgazdaságban általánosságban jobb a helyzet, mint tavaly, „jó közepes év” az idei

– véli Török Jenő. A tavaszi vetésű növénykultúrák kifejezetten jól fejlettek, elsősorban a kukorica, de a tavasziárpa-, illetve tavaszibúza-termés is jónak ígérkezik. Az őszi búza esetében viszont rosszabb a helyzet, ez a növénykultúra a tavaly őszi, novemberig tartó szárazságot sínylette meg.