Tusványos: a nemzetpolitika alapját a magyar családok jelentik

Péter Beáta • 2019. július 24., 18:08

A nemzetpolitikában az elmúlt időszakban a családok és a gyerekek támogatása került a középpontba, hiszen a magyar nemzet gyarapodásához nagyon fontos megerősíteni a családokat – hangzott el szerdán Tusványoson, a Bethlen Gábor sátorban, ahol az eddigi eredményekről beszéltek.

Illés Boglárka és Potápi Árpád János • Fotó: Veres Nándor/MTI

A családok támogatása a nemzetpolitika fókuszában című előadásában Potápi Árpád János kifejtette, a rendszerváltozás után kialakult egy intézményi rendszer, és 2010-2019 között pedig egy radikális nemzetpolitikai váltás következett be.

2010 és 2014 között egy keretrendszert dolgoztunk ki, aminek állomásai voltak a kettős állampolgárság, a szavazati jognak a megadása, a nemzeti összetartozás napjának a megalkotása, és gyakorlatilag ezekre épülve indult meg az a nemzetpolitika, ami ma jól működik, a magyar kormány kiemelt területe.

2014-2018 között pedig a gazdaságfejlesztés irányába, a szülőföldön való boldogulás segítése irányába fordultunk. Ma egységes Kárpát-medencei térről lehet beszélni oktatási, kulturális és gazdasági szempontból. A következő időszakra is meg kellett határozni a nemzetpolitikai célokat, ez elsősorban az identitáserősítés, gazdaságfejlesztés, és a családoknak a támogatása. Ha ezekben előre lépünk, akkor gyarapodó magyar Kárpát-medencei közösségekről tudunk beszélni. A magyar intézményhálózatot erősítjük annak érdekében, hogy az identitásunkat is meg tudjuk erősíteni” – fejtette ki az államtitkár.

Mint elhangzott, az elmúlt időszakban körülbelül ötezer külhoni magyar intézmény programjait támogatták évről évre. Beindították az óvodafejlesztési programot:

a bölcsődétől, óvodától egészen a felsőoktatásig magyar intézményhálózatot támogatnak és sok esetben működtetnek is az egész Kárpát-medencében.

Emellett 2014 óta nagy gondot fordítanak a szakképzés fejlesztésére, közel 1,2 milliárd forinttal támogatták az intézmények fejlesztését.

{A}

Potápi kiemelte, fontosnak tartják, hogy a magyar vállalkozások megerősödjenek, így mikro- és kisvállalkozásokat támogatnak. Ösztönzik, hogy a különböző Kárpát-medencei régiók között gazdasági együttműködés valósulhasson meg,

a cél, hogy egységes Kárpát-medencei gazdasági teret hozzanak létre.

„A magyar nemzet alapját a magyar családok jelentik, egyrészt Magyarországon, másrészt a Kárpát-medencében. Amikor identitáserősítésről, az intézmények megerősítéséről beszélünk, akkor mindig a magyar családok megerősítéséről is beszélünk. És hogyha a magyar családok nem erősek, akkor nincsen erős intézményi rendszer sem. Nagyon örülünk annak, hogy tavaly közösen az EMMI-vel együtt valósítottuk meg a Családok éve programot.

Körülbelül 6500 családot és mintegy 10 ezer gyereket szólítottunk meg a határon túl.

A magyar állandó értekezlet pedig a zárónyilatkozatába beemelte, hogy közéleti tevékenysége és politikája középpontjába állítja a magyar családok támogatását. Eddig 6600 babacsomagot osztottak ki, ezzel is jelezve, hogy a magyar kormány odafigyel a gyerekekre, családokra” – hangzott el.

Potápi hangsúlyozta, a családpolitikai rendszer minél több ágát szeretnék a határon túl is megvalósítani, tavaly a védőnői hálózat Kárpát-medencei kiterjesztését kezdték el. Kiemelte,

2020 a nemzeti összetartozás éve lesz, és ez az össznemzeti összetartozást jelenti.

Illés Boglárka rámutatott, az a céljuk, hogy a fiatalok a terveiket meg tudják valósítani. Mint mondta, a felméréseik alapján, amelyek során 12 ezer 15 és 29 éves fiatalt kérdeztek, az derült ki, hogy a fiatalok egyértelműen a családban képzelik el az életüket és több mint két gyermeket szeretnének. „Azonban amikor megnézzük, hogy a tervek és a tények között milyen eltérések vannak, akkor fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy miért nem valósul meg, hogy legalább két vagy inkább három gyermeket vállaljanak a fiatalok.

Nekünk az a feladatunk, hogy ezeket az akadályokat leépítsük és olyan támogatási formát, olyan ösztönző rendszert alakítsunk ki, amely nekik egy biztos jövőt, jövőképet adhat ahhoz, hogy a vágyott gyermekek megszülethessenek.

Mint mondta, idáig 50 ezer bölcsődei férőhely jött létre, cél a 70 ezres szám elérése. Hozzátette, a támogatási formák között számtalan lehetőség van, anyagi és egyéb ösztönzők is, és olyan családbarát környezetet elősegítő intézkedések, amelyek azt támogatják, hogy a fiatalok minden programot ugyanúgy tudjanak megélni gyermekkel, mintha azt gyermek nélkül tennék meg.

„Erről szólt a családok éve és erről szólt a külhoni családok éve is. Olyan programokat valósítottunk meg, és támogattunk, amelyet egyszerre tudott élvezni egy óvodás, egy szülő vagy adott esetben egy nagyszülő is, és ez a generációk közötti együttműködést is ösztönözte.”