„A magyarok szolgáljanak mintaként egész Európának”
Az EP-választások, a liberalizmus és a vele szemben álló kereszténydemokrata politika, a magyarság brüsszeli képviselete, illetve annak felvidéki hiánya került középpontba szerdán Tusványoson, a Lőrincz Csaba sátorban.
Az Európában négy évtizeden át uralkodó „kemény szélsőliberalizmus” és az azzal szembeni ellenállásról beszélt első felszólalóként Phillip Blond brit filozófus, elemző, David Cameron volt miniszterelnök tanácsadója a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Mint mondta,
A gyakorlatban a „légy olyan, mint mi, vagy viseld a következményeket” elvet követi – tette hozzá –, éppen ezért „rendkívül érdekes az az ellenállás, amit Európában manapság a liberalizmussal szemben tapasztalunk”. Az elemző méltatta többek között Magyarország családtámogatási programját, amely szerinte „követendő példa lenne Nyugaton”, akárcsak a kormány kereszténydemokrata politikája, amely úgy kulturális, mind gazdasági szinten magában hordozza a szolidaritást – és az európaiak épp ezt várják el azokban az országokban is, ahol „a liberalizmus tombol”. Ennek megfelelően – folytatta – a „rossz liberális birodalom” csak „egy jó, keresztény értékekre épülő demokráciával” győzhető le.
– zárta a brit filozófus.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője, az előadás moderátora emlékeztetett az egy nappal korábban, kedden Székelyudvarhelyen tartott, a romániai magyarokkal szembeni jogsértések elleni tiltakozásra – erre mintegy reagálva, második felszólalóként Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője úgy vélekedett, „még sok úzvölgyi pillanat lehet, ha nem tudunk közösen építkezők, egymásra támaszkodók lenni” a többséggel.
Az előadás témájával kapcsolatban kifejtette, „jó, hogy az EP-választások után vagyunk”, mert egy erős, az erdélyi magyarok jövőjére vonatkozó cselekvési tervvel tudtak részt venni a kampányban. Véleménye szerint Nyugat-Európa nem hajlandó Közép-Kelet-Európa megerősítésén dolgozni, megteremtve a békét,
ezért is történhet meg az, hogy a rendszerváltás után három évtizeddel Romániában még mindig előfordulhatnak olyan konfliktusok, amelyek felülírják a társadalmi értékeinket.
Korodi úgy látja, az EP-választások utáni időszak egyik nagy kihívását az jelenti majd a nemzeti kisebbségeknek, hogy képesek lesznek-e olyan uniós berendezkedést megteremteni, ahol az egymásra figyelés nem a hangzatos igazságszolgáltatás, jogállamiság vonalon fut végig, hanem egyértelműen magába foglalja azt a fajta kisebbségvédelmi rendszert, amely nélkül nem lehet továbblépni.
Román részről Radu Carp, a Bukaresti Egyetem Politikatudományi Karának tanára kapcsolódott be – mivel magyarul nem beszél, ezért anyanyelve helyett, Phillip Blond iránti tiszteletből angol nyelven – a panelbeszélgetésbe. Mint mesélte, a közelmúltban olvasott egy magyar történelemkönyvet az 1848-49-es szabadságharcról, és akkor döbbent rá, hogy
hiszen „már akkor nagyon hasonlóan gondolkodtunk, de azóta is alig folytatunk párbeszédet” – éppen ezért örömét fejezte ki, hogy Tusványos megteremti ennek is a lehetőségét. Az Európai Parlamentben releváns – Carp szerint korábban mellőzött – párbeszéd hozadékának látta az egyetemi tanár azt is, hogy az Európai Bizottság élére nem a holland szociáldemokrata Frans Timmermanst, hanem Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust választották.
Utolsóként Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szólalt fel, felidézve a Fidesz EP-választásokon elért remek eredményét, mint fogalmazott, „a tizenhárom mandátum magáért beszél”. Hozzátette,
mivel a kormánypártnak a magyar nemzet védelme a fő feladata, ezért a választásokra is nemzeti listát állított
– példaként említette a kárpátaljai Bocskor Andreát, aki, miután „Ukrajna a parlamenti választások során mindent megtett azért, hogy megfosszák a magyarságot a kijevi képviselettől”, a Fidesz színeiben EP-mandátumhoz jutott, így legalább Európában nem marad képviselet nélkül a kárpátaljai magyarság. Szomorúnak látta viszont a felvidéki Magyar Közösség Pártja EP-választásokon elért eredményét, a szlovákiai magyarok ugyanis nem tudtak képviselőt juttatni Brüsszelbe. Németh Zsolt az RMDSZ-re térve üdvözölte, hogy a romániai magyarság két képviselővel lehet jelen az Európai Parlamentben.
Az EP-választásoknál maradva a külügyi bizottság elnöke a Phillip Blond által említett „liberális kontra kereszténydemokrata birodalmak” közötti harcra utalva úgy nyilatkozott,
Magyarázatként hozzáfűzte, miután több mint ötven százalékban kicserélődtek az EP-képviselők, azt ugyan még nem tudják, hogy az egyes frakciókon, pártokon belül mekkora változás történt, de mindenképpen biztató, hogy az Európai Bizottság csúcsjelöltje – Timmermans – ugyanúgy megbukott, mint maga a csúcsjelölti rendszer. Kijelentette, hogy a Fidesz továbbra is az Európai Néppárt keretében akar dolgozni.