Két éven belül megépülhet a kisvágóhíd Székelykeresztúron
Megannyi tervezés és két közbeszerzési eljárás után elkezdődhetett a kisvágóhíd megépítése Székelykeresztúron. A cél, hogy maguk a gazdák értékesíthessék disznóik, juhaik, kecskéik és szarvasmarháik húsát, ne kelljen kereskedőket bevonni. Nemcsak székelykeresztúri, hanem térségi é
Mintegy hárommillió lejből fog megépülni a székelykeresztúri Kordaberek utcában – egy önkormányzati tulajdonban lévő területen – a 300 négyzetméteres alapterületű kisvágóhíd – tudtuk meg Rafai Emil székelykeresztúri polgármestertől. Rámutatott, rengeteg munkájuk volt, míg végül nyáron elkezdődhetett az építkezés. Tudni kell ugyanis, hogy tavaly őszre készültek el a létesítmény tervei, utána pedig egy sikertelen közbeszerzési eljárás következett, amelyre nem jelentkeztek kivitelezők. Ennek megoldásaként újra kellett számolni a pályázatban szereplő árakat az építőiparban megnövekedett bérek miatt, és csak ezután lehetett ismét licitet kiírni a munkálatokat elvégző vállalat kiválasztásáért. A közbeszerzési eljáráson a székelyudvarhelyi Viadukt Kft. ajánlata bizonyult a legmegfelelőbbnek, így ők láthattak hozzá az épület alapozásához.
Mivel nemcsak a székelykeresztúri, hanem a térségbeli gazdák érdekeit is fogja szolgálni a kisvágóhíd, a projekt megvalósításához 1,2 millió lejjel járult hozzá Hargita Megye Tanácsa – magyarázta Rafai, hozzátéve, hogy a helyi önkormányzat által biztosított önrésszel most már rendelkezésükre áll a beruházáshoz szükséges összegnek több mint fele. Így elkezdődhetett az építkezés, ám a székelykeresztúri városvezetés abban reménykedik, hogy a későbbiekben újabb anyagi segítséget kaphatnak a megyei intézménytől.
Ha jól haladnak, akkor két éven belül elkészülhetnek a munkálatokkal.
„Én már látom a fényt az alagút végén” – bizakodott Rafai Emil. Érdekességként megjegyezte, nem az építkezés, hanem a működtetéshez szükséges berendezések kerülnek a legnagyobb összegbe. Utóbbiak nélkül azonban nem tudnák az európai uniós normáknak megfelelően működtetni a kisvágóhidat.
A polgármester hangsúlyozta,
a beruházással a gazdáknak akarnak segíteni, hogy ne csak élő állataikat, hanem azok húsát is értékesíthessék. Azt remélik, hogy ezáltal több pénzhez juthatnak az állattartók.
{A}
Szintén lényeges szempont, hogy a térségben nevelt kecskék, juhok, disznók és szarvasmarhák húsát a helyi üzletekben is meg lehessen vásárolni, ne csak a külföldi háztartások asztalaira jusson belőlük.