Ha Illés napján nagy az égzengés...

Molnár Melinda 2019. július 19., 14:23

A népi megfigyelés szerint július 20-a körül gyakoriak a viharok, ezért e napon, Illés névünnepén munkatilalom volt érvényben. Tilos volt erdőn, mezőn dolgozni, mert úgy tartották, hogy aki ezt megteszi, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A pásztorok dologtiltó napja is.

Ha Illés napján nagy az égzengés, azt mondják, tüzes szekerén száguld. Képünk illusztráció Fotó: Viharvonal

A Krisztus előtti 9. században Izraelben élt próféta, Illés (néhol Éliás, héberül Elijjá) kemény harcokat vívott az izraeliták körében meghonosodott Baal-kultusz felszámolásáért. Egy alkalommal „párbajra” hívta Baal papjait a Kármel-hegyen, hogy melyikük tudja lehívni a tüzet az égből.

A Biblia több helyen említi csodás cselekedeteit: a szárazság idején hollók táplálták, az özvegynek, akinél lakott, a lisztje és az olaja soha nem fogyott ki, és annak halott gyermekét is feltámasztotta.

A szentírási elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren, tüzes lovakkal és forgószéllel ragadta égbe az Úr.

Az Újszövetségben Jézus megdicsőülésekor együtt jelent meg tanítványai előtt Illéssel és Mózessel. A hívő zsidók a prófétát a messiás hírnökeként várják vissza. Alakja szerepel a Talmudban, a Koránban és a Misnában is. Képzőművészeti alkotások ihletője.

A magyar irodalomban Ady Illés szekerén című verse tette halhatatlanná alakját.

Ha Illés napján nagy az égzengés, azt mondják, tüzes szekerén száguld, annak kereke zörög, avagy Illés Annát kergeti, akinek napja 26-a. Régebben gyakori keresztnév volt, ma inkább családnévként fordul elő.

{A}