Ha a természet nem, hát adott az ember ellenséget a gólyának
Most a repülési leckék zajlanak, július végén pedig már kezdenek kirepülni az első gólyafiókák. Ez azonban azt is jelenti, hogy egyre több gólya fog megsérülni, de akár elpusztulni is. Noha természetes ellensége nincs a fehér gólyának, Európa-szerte az áramütés veszélye fenyegeti és öli meg a legtöbb madarat.
A napokban négy gólyát adományozott a Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület a marosvásárhelyi állatkertnek. Amint Papp Tamás elnök a Székelyhonnak elmondta, olyan madarak ezek, amelyek még tavaly kerültek a Milvus rehabilitációs központjába, de sajnos olyan sérüléseket szereztek, ami miatt a szabad életvitelre képtelenek lennének.
„Tavaly óta nálunk volt ez a négy gólya, közben több tíz felgyógyított madarat elengedtünk mellőlük, de ezek a gólyák már nem tudnak szabadban élni, ezért is örültünk, hogy az állatkert befogadta őket” – magyarázta Papp Tamás.
A Milvus elnökétől megtudtuk, bár jelen pillanatban nincs gólya a központban, július második felében kezdenek kirepülni a fiókák, augusztusban pedig megkezdődik a vonulás, és akkor indul a szezon a rehabilitációs központ számára is:
két hónap alatt mintegy harminc-negyven sérült madár szokott bekerülni a Milvushoz.
Papp Tamás elmondta, noha a gólyának természetes ellensége nincs, nagyon sok elpusztul vagy megsérül áramütés miatt.
„Nem azok a villanyoszlopok veszélyesek rájuk, amelyeken fészkelnek, mert a településeken alacsony feszültségű oszlopok vannak, azok viszont, amelyek összekötik a településeket, középfeszültségű, húszezer voltos oszlopok. Ezekből több mint egymillió van az országban, és ezekre ha rászáll a madár, és el tud érni két fázist – ami a két méter átmérőjű szárnyával könnyen megtörténik –, akkor megrázza az áram” – mutat rá a biológus. Az áramütést sokszor nem élik túl a madarak, vagy olyan komoly sérüléseket szenvednek, amelyeknek visszafordíthatatlan következményei lesznek.
– hangsúlyozta a Milvus elnöke.
Megtudtuk, létezik több nemzetközi egyezmény, amelyeket Románia is aláírt, és elvileg ezek arra kötelezik az országot, hogy megoldja a villanyoszlopok szigetelését, de mivel az egyezmény be nem tartása nem jár következményekkel, nincs haladás az ügyben.
„A különböző áramszolgáltatók kötelessége lenne ez a munka, amelyek
ami már a szolgáltatónak is probléma” – magyarázta a szakember. Rámutatott, Temes megyében a szalakóta védelmi projekt keretében együtt dolgoznak a helyi áramszolgáltatóval, és ezer oszlopot szigetelnek, de ez az ezer oszlop a több mint egymillióhoz képest csak csepp a tengerben.
A Milvus elnöke szerint a közeljövőben meg kell majd oldani ezt a kérdést, ami nem is lehetetlen, hiszen számos környező országban megtették már, Csehországban például, de
Szlovákia és Magyarország is sokkal előbbre van ezekben a kérdésekben.
Addig is érdemes tudni, hogy a rehabilitációs központ éjjel-nappal hívható sürgősségi száma a 0722–533816, aki sérült, áramütéstől, láb- vagy szárnytöréstől szenvedő gólyát lát, hívja az említett telefonszámot. A központnak több elsősegélynyújtó pontja is van az országban, és megoldják általában a sérült állat szállítását is. Van, amelyik napok alatt rendbe jön a központban, de van, amelyik heteket, hónapokat tölt az intézetben, és csak utána engedik szabadon, vagy épp menthetetlen.
A Milvus csoport néhány hete végzett madárgyűrűzést a gólyafiókák közt, amelynek már az összesítése is megvan: Hargita megyében két nagyon termékeny falu van, csak ebben a kettőben végeztek gyűrűzést: Csíkszentsimonban 122 fiókát, Homoródszentpálon pedig 110-et sikerült meggyűrűzni. Papp Tamás szerint valószínűleg Csíkszentsimonban van a legtöbb fészkelő gólyapár ebben az évben is országos szinten. Maros megyében összesen 150 gólyafiókát gyűrűztek meg több mint húsz faluban.
{A}