Az információhiány az oka, hogy kevés a szervdonor Romániában
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházat tavaly év vége felé újraakkreditálták mint szervkiemelő intézetet. A tapasztalat azonban az, hogy országszerte kevés a szervdonor – tudtuk meg Kiss Edit kórházi szóvivőtől. Mint kifejtette, tavaly egy donorjuk sem volt.
Legutóbb 2017-ben volt három olyan eset, amikor agyhalált szenvedett fiatal szerveit megkapták, valamint 2016-ban történt még két hasonló eset.
– magyarázta a szóvivő, hozzátéve, hogy nagyon sok körülménynek kell megfelelnie annak a májnak, vesének vagy szívnek, amelyet „újra lehetne használni”.
Fiatalnak és teljesen egészségesnek kell lennie az agyhalált szenvedett személynek, és szervei nem sérülhettek a halált okozó balesetben.
{A}
A Maros Megyei Sürgősségi Kórházban tavaly négy esetben történt szervkivétel, idén eddig mindössze egy agyhalált szenvedett személy épen maradt szerveit ajánlották fel kivételre a hozzátartozók. Claudiu Puiac kórházigazgató szerint
elsősorban információhiány a magyarázata annak, hogy a tragikus körülmények közt elhalálozott személyek családtagjai nem ajánlják fel a szervet kivételre.
Tavaly 33-an szenvedtek agyhalált a Maros Megyei Sürgősségi Kórházban, közülük 19-en feleltek meg a szervkivétel és szervadományozás feltételeinek, mégis csupán négy esetben történt ez meg. A fennmaradó 15 esetben a hozzátartozók nem járultak hozzá, hogy elhalálozott családtagjuk épen maradt, egészséges szerveit kioperálják és felajánlják olyan betegeknek, akiknek szervátültetésen múlik az életük. Idén a sürgősségi kórház öt páciensénél állapítottak meg agyhalált, akik közül három megfelelő lett volna szervdonornak, az érintettek családjai viszont csak egy esetben egyeztek bele a szervkivételbe.
Romániában 2014-ben 138 szervdonort jegyeztek, míg 2017-ben és 2018-ban összesen 65-öt.
Ehhez képest 2018-ban a várólistán több mint hatezer beteg szerepelt, akinek az életét egy máj-, vese- vagy szívátültetés menthetné vagy hosszabbíthatná meg.
Míg Magyarországon törvény létezik arra vonatkozóan, hogy ha az elhunyt életében nem rendelkezett másként, az agyhalál megállapítása után megtörténhet a szervkivétel, Romániában ilyen törvény nincs, a hozzátartozók beleegyezése szükséges. A transzplantációra váró betegek – annak függvényében, hogy a szervdonor milyen módon halt meg – olyan szervet kaphatnak, amely nem sérült meg vagy nagyon keveset károsodott. Ezért tartják a szervátültetési listán szereplők számára „legoptimálisabbnak” az agyhalált. A szív, máj és vese mellett a hasnyálmirigy, a belek, a bőr, a csontszövet, a szaruhártyák, az ínszalagok és az erek is felhasználhatók. A szervkivétel csakis akkor kezdődik meg, ha az orvosok megbizonyosodtak az agyhalál beálltáról.