Kalákában kutatják az örmény múltat

Maroshévíz a helyszíne az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége idei ifjúsági kalákatáborának. A cél továbbra is változatlan: lehetőséget biztosítani az örmény származású fiataloknak a találkozásra, ugyanakkor feladatot vállalni az örmény múlt feltárásában, az örökség megőrz&

A táborozás nem kizárólag az örmény gyökerű fiataloknak szól – mutat rá Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége vezetője –, hanem másoknak is lehetőséget nyújtanak arra, hogy ismereteket szerezzen Erdély sokszínű kultúrájáról. Ez már a hatodik ilyen rendezvényük. Háromszor táboroztak Szépvízen, majd Gyergyószentmiklóson és Gyergyóremetén dolgoztak az örmény örökség felkutatásán, megmentésén.

Ezeken az alkalmakon, amellett, hogy kétkezi munkát is végeztek templomok, temetők rendbe tételén, elbeszélgettek azokkal az idősekkel, akiknek még élnek az emlékeik a mára eltűnt családokról és azok szerepéről. Igyekeztek feltárni mindazt, ami lassan teljesen feledésbe merült volna. Maroshévízen bizonyos szempontból más a feladat. Itt ugyanis Czirják Károly helytörténész – aki maga is részt vesz a tábor szervezésében – alapos kutatásokat folytatott, dokumentálta az itteni örmény múltat. Ehhez a táborozók a fényképes dokumentáció elkészítésével járulnak hozzá.

{A}

Takarítottak az Urmánczy-kastélyban, de olyan közösségi munkát is felvállaltak, mint a katolikus templomtól a Bánffy-fürdőhöz vezető út mellett a sáncok kitakarítása, ezzel is felhívva a helyiek figyelmét a környezetvédelem és köztisztaság fontosságára – mondta el Puskás Attila. A Bethlen Gábor Alap támogatásával létrejött tábor vasárnap kezdődött és szombatig tart.

A maroshévízi temetőben Czirják Károlynak köszönhetően megtörtént az örmény származásúak sírhelyeinek beazonosítása, így ezeket nem a táborozók kell felkutassák, mint ahogy Gyergyóremetén történt. A táborban résztvevők a fényképes dokumentációval egészítik ki a korábbi kutatást. Azt csak remélik, hogy az ő munkájuk a helyi közösség számára is figyelemfelkeltő lesz.

„Egész Erdélyben azt tapasztaljuk, hogy a régi sírkövekkel felelőtlenül bánnak. Amikor a régi sírhelyekre rátemetkeznek, a köveket meg kellene menteni, egy elkülönített helyre felállítva. Több, mint száz, kétszáz éves sírkövek mennek így tönkre és vele minden általuk őrzött adat. Ugyanis a temetők nagyon fontos adatokat közölnek a múltról. Történelempusztítás történik, és mi vagyunk ebben a hibások. Nem mások pusztítják az örökségünket, hanem mi nem vigyázunk rá” – állapítja meg Puskás Attila.

A táborozó fiatalok lelkesek, szívesen vállalják az ilyen emlékmegmentő munkát, de a helyi közösségek is meg kellene értsék ennek fontosságát – szögezte le.