Tárogatós találkozó lesz Csíkszentmártonban

A magyar történelmet a honfoglalástól napjainkig végigkísérő hangszeren játszó művészek, a Kárpát-medence legismertebb tárogatósai találkoznak hétvégén Csíkszentmártonban.

Idén Csíkszentmárton lesz a házigazdája a Kárpát-medencei Tárogatós Találkozónak, a harmadik alkalommal megszervezett eseményre tizenhat tárogatóst várnak Magyarországról, Felvidékről és Székelyföldről, köztük Kiss Gy. László klarinét és tárogatóművész, valamint Tóth József tárogatókészítőt. A rendezvény helyszíne a csíkszentmártoni sportközpont előadóterme, kezdete szombat, július 20-án 20 óra. A tárogatósok mellett fellép a székelykeresztúri Lelkes Zenekar, valamint a Csicsói Kamarazenekar. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak szombaton este Csíkszentmártonba.

A klasszikus hangszerek rangjára emelkedett tárogatót magyar hangszerként tartják számon az egész világon, történelmi zenét, népzenét, klasszikus és jazz zenét egyaránt játszanak rajta.

Az évszázadok során a hangszer felépítése, hangja, hangszíne kisebb nagyobb változásokon ment át. A tárogató a török hódoltság idején, a 16. században különösen közkedvelt lett. Szívesen mulattak rá a végvári katonák, de felhangzott hangja a különböző főúri udvarokban és lakodalmakban is. A tárogató megbecsült hangszer volt a Rákóczi szabadságharc idején. Éles hangja parancsokat közvetített a katonák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elengedhetetlen kísérő hangszere volt.

{A}

„A tárogatón Magyarországon leginkább a 19-20. század fordulójának magyar népies dalait játsszák, ezek közül is elsősorban a lassú, kötetlen ritmusú dallamokat. Különösen kedveltek az újabb keletű, édes-bús kurucromantikával teli nóták, mint a Krasznahorka büszke vára (Gróf Andrássy Gyuláné szerzeménye, 1910.), Nagy Bercsényi Miklós sírdogál magába (Dankó Pista), vagy a Nagymajtényi síkon letörött a zászló (Bathó János). A repertoár valódi kuruc dalai a Te vagy a legény, Tyukodi pajtás és a Csínom Palkó. (…) A hangszer nemcsak Magyarországon, de a Bánság területén, Erdélyben, Vajdaságban is elterjedt, román és szerb muzsikusok kezén is népi hangszer lett. A leghíresebb, nemzetközileg is elismert román tárogatós, taragot-játékos Dumitru Fărcaş” – írja a Wikipédia.