Túl sok a zárt ajtó az eurómilliókból felújított marosvásárhelyi várban
Kihasználatlanul állnak a marosvásárhelyi várban lévő helyiségek, pusztulnak a leletek, állítja a Maros Megyei Múzeum igazgatója. A város részéről a polgármester tanácsadója ezzel szemben azt mondja, pezsgő élet van a várban, két év alatt ötven rendezvény volt ott.
A marosvásárhelyi várat európai uniós forrásból újították fel, az ehhez szükséges pályázatot az épületegyüttes tulajdonosa, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nyújtotta be, az elnyert összeg 5,5, millió euró volt. A munkálatokat három éve fejezték be. Bár az évek során szó volt arról, hogy a rendbe tett bástyákban és a volt kaszárnya épületében kialakított új helyiségeket szétosztják majd a kulturális egyesületeknek és színházi társulatoknak, ez hivatalosan nem történt meg.
Jelenleg a helyiségek zömét az uniós pályázatban foglaltak alapján használják.
Minapi ottjártunkkor néhány turista lézengett a várban. Belépőt ugyan nem kell fizetni, de idegenvezetés és tájékoztató táblák hiányában a vendégek nem sok információt tudnak meg a városról, a várról és a régészeti leletekről. Ha nem mennek be a történelmi múzeumba vagy nem ülnek be egy pohár üdítőre, legtöbben fél órán belül távoznak is.
{A}
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója azt sérelmezi, hogy a felújított várban sok olyan helyiség van, amit nem hasznosítottak kellőképpen. Azt állítja, hogy
a vár hét bástyájából csak kettőben van tartalmas tevékenység,
a többi oda van adva valakiknek, de az ajtók majdnem mindig zárva vannak, kiállítások, előadások nincsenek.
„A felújítás idején több fontos lelet került felszínre, ezek egy részét a pályázat során megpróbálták bemutatni, de a kialakított részek most sötétben és zárva vannak. Pedig mind az egykori téglakemencék, mind a kézművesház, amely Romániában az egyik legrégebbi ilyen jellegű lelet, de a kolostor középkori konyhájának maradványai is megérdemelnék, hogy látogathatók legyenek és megfelelő állapotba kerüljenek. Az uniós pályázat után a városnak pénzt kellett volna szánnia ezen leletek állagmegőrzési munkálataira, és meg kellett volna rendelnie a bemutatásukat szolgáló többnyelvű táblákat. Elegendő lenne, ha egy tájékoztató leírás kerülne mindegyikhez, hogy a látogató megnézhesse őket és megtudja, milyen célt szolgáltak. Mi többször kértük a várost, hogy tegye meg ezeket a lépéseket, de semmi nem történt.”
Soós Zoltán azt is nehezményezi, hogy a vár északi fala, amelynek felújítása kimaradt az uniós pályázatból, folyamatosan pusztul, és a Szűcsök bástyája melletti osztrák katonai kemencék is jelentősen károsodtak. Felháborodva mutatja, mi lett az uniós pénzből kialakított, de utána magára hagyott füvészkertből. Azt is sérelmezi, hogy
bár az egykori kaszárnya emeletén kiállítótermeket alakítottak ki, sőt vendégszobákat is, azok mindig kihasználatlanul állnak.
„Nagy szükség van egy várostörténeti kiállításra, és ennek berendezésére alkalmas lenne a Kapubástya. Azt szeretnénk, ha legalább azt a jelenleg nem használt bástyát átadná nekünk a város, hogy hasznosítani tudjuk. A református vártemplom melletti régészeti parkot is szívesen átvennénk, hogy ott bemutassuk az ásatások során talált leleteket, s ha a volt kaszárnya emeleti termeiből is átadnának nekünk, ott berendezhetnénk egy kiállítást, amelyen a XX. századi marosvásárhelyi festők alkotásait mutathatnánk be. Kértük az önkormányzati képviselőket, hogy nyújtsanak be egy tervezetet a múzeum kérésével. Azt szeretnénk, hogy a marosvásárhelyi várban egy turisztikailag vonzó kínálat fogadja a látogatókat” – mondta Soós Zoltán.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal álláspontját a városvezető tanácsadója, Claudiu Maior fogalmazta meg. Véleménye szerint nem szabad elfelejteni, hogy az 1605-ben Borsos Tamás által újjáépített várat Dorin Florea polgármester kezdeményezésére, uniós pályázatból újították fel.
„Jelenleg a vár helyiségeiben független színházi társulatok, képzőművészek és fotográfusok kaptak helyet, odaköltöztettük a házasságkötő termet is. 2017–2018-ban több mint ötven színvonalas rendezvényt tartottunk a várban, voltak koncertek, kiállítások, tudományos konferenciák és könyvbemutatók. A legutóbbi a Folkfórum volt, amely különböző nemzetiségű néptáncosok és népdalénekesek sikeres találkozója volt. A városlakók szeretik a várat, szeretnek ott elidőzni. Tudjuk, hogy sok még a tennivalónk a marosvásárhelyi várban is, de ezekhez stratégiára van szükség és nem hangoskodókra” – nyilatkozta Claudiu Maior.
Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának honlapjára még nem került fel olyan határozattervezet, amely a múzeum kérését tolmácsolná. Miután felkerül, harminc napig közvitán lesz, így leghamarabb csak az augusztusi képviselő-testületi ülésen kerülhet napirendre.