Kaptak az alkalmon a remeteiek, hogy bevizsgáltassák kútjaik vizét
Folyamatosan sorban álltak az emberek Gyergyóremetén, hogy a hétvégi falunap témájának megfelelve bevizsgáltathassák kútjaik vizét. A víz volt ugyanis a főtéma, szó volt a szennyezettségről, de arról is, hogy a mai ember mennyivel több vizet használ, mint elődje.
Folyamatosan sorban álltak az emberek a falunapi rendezvények központi helyszínén, a nagypályán szombaton délelőtt, hogy a REDISZA ivóvíz- és csatornaszolgáltató szakemberei megvizsgálják a kutakból hozott vízmintákat. A mobil labor ugyan nem tett lehetővé egy széles körű elemzést, de így is választ adott több kérdésre. Ami viszont még fontosabb: alapot teremtett, hogy egy későbbi átfogó felmérés és kimutatás készüljön a remetei vizek állapotáról.
Amint azt Kiss Izabella igazgató érdeklődésünkre elmondta, amellett, hogy vizsgálták a víz keménységét – ami a háztartási gépek élettartama miatt fontos – vagy az algásodást, azt tervezik, hogy a Sapientia egyetemmel együttműködve készítenek részletesebb vízminőség-vizsgálatot. Azt eleve tudják, hogy a mezőgazdaság,
a trágyázás és főként a csatornázás kiépítése előtti fürdőszoba-használat miatt Remetén is szennyezettek a felszíni vizek,
hiszen amíg nem létezett csatornázás, a szennyvíz a talajba került. Idővel ez javulni fog annak köszönhetően, hogy a szennyezés nem folytatódik tovább, de ehhez évek kellenek még.
Kevesen tudják, hogy
a fúrt kutak vizét három havonta tisztítani kellene.
Megváltoztak a vízhasználati szokások, és ez is meghatározza a vízminőséget. Nagyszüleink idejében napi húsz liter víz volt egy személy szükséglete, ma személyenként átlagosan 2,5 köbméter a fogyasztás – mutatott ár Kiss Izabella. A mobil labort egyébként több mint hetvenen keresték fel pár óra alatt, és nem csak remeteiek; Ditróból, illetve Gyergyószentmiklósról is hoztak ide vízmintákat.
Míg a nagypályán a vizsgálat zajlott, a Balás Gábor Művelődési Házban is a víz volt az előadások témája. A helyi és általában a székelyföldi gazdaságtörténetnek egykor nagyon is meghatározó szerepe volt a Maroson zajlott tutajozásnak – mutatta be Laczkó-Szentmiklósi Endre történelemtanár, Jánosi Csaba pedig Gyergyószék borvizeiről tartott alaposan dokumentált ismertetőt. A legnagyobb érdeklődés Máthé István, a Sapientia egyetem docense szavait követte, érthető módon: Mikor iható egy víz? Vetette fel a kérdést, és adott rá válaszokat. A hallgatóság részéről érkezett számos kérdés is indokolja, ebben a témában további ismeretterjesztő rendezvényekre van szükség. Amint Laczkó Albert Elemér polgármester elmondta, várhatóan lesz is ilyen. A falunapokon elindult egy gondolkodás, amit folytatni kívánnak, hiszen meg kell értetni a remetei emberrel is, oda kell figyelni a vízre, még akkor is, ha itt erednek tisztán. Ugyanakkor az iránt se szabadna közömbösnek lenni, hogy innen miként folyik tovább. A nagypályán egyébként a lacikonyhasátraknak is nevet adtak ezúttal, egy-egy forrás nevét kapták.
{A}