Elkerülő utak: tervek és félbemaradt munkálatok között a székelyföldi városok
A megnövekedett autós forgalom miatt nagy szükség lenne az áthaladó gépjárművek számára elkerülő utakra a székelyföldi városokban. Ezek megépítése jórészt még várat magára – van ahol a terveknél tartanak, máshol az országos közútkezelő félkész munkálataira kell várni.
Mindennapi megterhelést jelent Székelyföldön a megyeszékhelyek, nagyobb városok peremvidékein élők számára az áthaladó forgalom, amelyet korszerű elkerülő utak hiányában többnyire nincs ahová elvezetni.
Nem ilyen teherbírásra tervezett szűk utcákban vagy megyei utakon nyerges vontatók, kamionok, más haszonjárművek araszolnak, közben nemcsak az utak, hanem a közeli épületek is rongálódnak, sőt zaj- és porszennyezés teszi még nehezebben elviselhetővé az állapotokat az ott lakók számára. Mint sok más esetben, a gépjárművek számának és forgalmának gyors növekedése ezen a téren is látványosan megelőzte az infrastruktúra-fejlesztést, amely nem tudja tartani a lépést.
A teljes körgyűrűk, korszerű elkerülő utak építésének költségeit a helyi önkormányzatok nem tudják felvállalni, ezért vagy a szállításügyi minisztérium beruházásaira, pályázati lehetőségekre várnak, vagy saját megoldásokat választanak, alternatív útvonalakat igyekeznek kialakítani.
A nagyobb székelyföldi városok gyakorlatilag a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaságtól (CNAIR) függenek, amely az ott áthaladó országutakról leágazó elkerülő utakról terveket készített, részben el is kezdte építeni azokat, de a munkálatok lassan haladnak, még sehol nem fejeződtek be. Marosvásárhely esetében 2004-ben merült fel a beruházás ötlete, de a tervek elkészítése késett, végül 2014-ben jelölték ki a Koronka–Jedd–Nagyernye útvonalon a várost északkelet-délkelet irányban elkerülő út építését szolgáló munkatelepet. Az E60-as út és 15-ös számú országutak közötti összeköttetést biztosító, központi költségvetésből finanszírozott út építése viszont csak 2016 végén kezdődött el.
Egy évvel később szerződést bontottak a kivitelező céggel, amely a munkálatok 35 százalékát végezte el, és az is kiderült, hogy a 134 millió lejes költséget jelentő munkálatnál a kivitelező szerint még az ár 57 százalékát jelentő többletmunka elvégzése szükséges. Új közbeszerzési eljárás azóta nem volt, a munkálatokat nem folytatták.
Az elkerülő út hossza 11,6 kilométer, 5 híd, 2 felüljáró, 1 viadukt, 2 körforgalom és 2 parkoló építése is tartozik hozzá, a projekt jelenlegi értéke 432 millió lej.
A költségek 75 százalékát az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) biztosítaná.
Cosmin Blaga, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szóvivője szerint Marosvásárhelynek már régóta szüksége lenne egy ilyen elkerülő útra, de egy teljes körgyűrű kialakítására is ahhoz, hogy az áthaladó és nehézgépjármű-forgalmat át lehessen irányítani erre az útvonalra. A szóvivő szerint az lenne ideális, ha az elkerülő út tervezett szakaszát kiterjesztenék – jelenleg a nyugat felé, Kolozsvár irányába tartó áthaladó forgalom Ákosfalvától Nyárádtőig, illetve ellenkező irányban egy megyei besorolású útra rátérve kerüli el Marosvásárhelyt. Ott viszont
szinte elviselhetetlen ez a forgalom, a mérések szerint ötezer jármű halad át naponta a 151D jelzésű megyei úton, és ennek 35 százaléka több tíz tonnás nyergesvontató.
Az épületek megrepedeznek a nehézgépjárművek okozta rezgésektől, gyakoriak a balesetek is. A Maros megyei tanács még 2014-ben át akarta adni ezt az útszakaszt az országos útügynek, de ezt azóta sem tudták megtenni – a CNAIR csak úgy venné át, ha korszerűsítenék és megerősítenék az alapozást.
Hasonló helyzetben van Sepsiszentgyörgy is, ahol szintén az országos közútkezelő készíti elő egy elkerülő út építését. A beruházás megvalósíthatósági tanulmánya és műszaki terveinek készítésével párhuzamosan a nyomvonalon található földterületek kisajátítási folyamatát kell elindítani. Az észak-déli irányú útszakasz az E578-as útból Szotyor határában ágazik le, és Kilyént, valamint a várost keletről megkerülve Gidófalva közelében csatlakozik ismét az E578-as úthoz – tudtuk meg Tóth-Birtan Csaba alpolgármestertől.
„Ahhoz, hogy a város teljesen mentesüljön a tranzitforgalomtól, még egy elkerülő útra lenne szükség, amelynek az előpataki úthoz kellene csatlakoznia” – ismertette.
A Szotyor irányából induló elkerülő út építésének finanszírozása az alpolgármester szerint a Regionális Operatív Program támogatásával lehetséges, ennek a beruházásnak várhatón 2023-ra kellene elkészülnie. A másik, nyugati irányú útvonal egyelőre csak az integrált városfejlesztési stratégiában, illetve a város fenntartható mobilitási tervében szerepel, megépítésére még nincsenek források.
Csíkszereda esetében több mint tíz éve merült fel az a lehetőség, hogy központi költségvetésből egy, a várost észak-déli irányban teljesen elkerülő utat építenének az Olt-folyó keleti oldalán, amely az E578-as út Csíkszentkirály és Csíkszereda közötti szakaszától indulna, és a város másik végén túl, Csíkcsicsó közelében csatlakozna ismét az E578-as úthoz. Ez gyakorlatilag egy fél körgyűrűt jelent, és mivel érinti a Székelyudvarhely felé vezető 13A jelzésű országutat is, a nyugati irányba tartó és onnan érkező áthaladó forgalmat is elvezetné a város mellett. Noha az út nyomvonalát a város általános rendezési tervébe (PUG) is befoglalták, az elképzelésből egyelőre még nem valósult meg semmi, bár abban az időben lakossági egyeztetés is volt – tájékoztatott kérdésünkre Szőke Domokos alpolgármester.
A város viszont nem várt, és időközben saját fejlesztésekbe kezdett.
Először az áthaladó forgalom által nagyon megviselt északi peremvidéket, Taplocát próbálták tehermentesíteni egy olyan elkerülő út építésével, amely a város nyugati bejáratához csatlakozó Rét utca és az E578-as út között biztosít összeköttetést, elvezetve a nehézgépjármű-forgalmat. A terv kiterjedt arra is, hogy az északra vezető E578-as utat és a Gyimesek, illetve Moldva irányába tartó 12A jelzésű országutat összekössék, így amikor több éves munka után tavaly átadták a forgalomnak a kizárólag saját költségvetésből épített útszakaszt, a kelet-nyugati, valamint az észak-nyugati irányú elkerülő útvonal biztosítva volt.
{A}
Jelenleg folyamatban egy újabb, észak-déli útszakasz építése, amely a Rét utcától dél felé, a vasútvonal mentén vezet a Brassói útig – ennek költségeire a város a PNDL 2 néven ismert helyi fejlesztési program biztosít támogatást. Ha ez elkészül, nemcsak az észak-déli irányú elkerülő útvonal lesz használható, hanem a nyugati irányból, a 13A országúton haladó teherforgalom is úgy juthat át dél felé, illetve ellentétes irányban a városon, hogy elkerüli a Hargita utcai vasúti felüljáró hidat. Egyetlen hátrány van, hogy a Brassói úton, amelynek egy szakasza csak kétsávos, még nagyobb lesz a forgalom.
Egy további elkerülő útvonal építését is szeretné a városvezetés, ez a déli kijárathoz közel, Zsögödből indulva a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház mögött tartana keletre, és csatlakozna a Csíkszentlélek felé vezető megyei úthoz, kivezetve a teherforgalmat a városból.
Székelyudvarhelyen a városfejlesztési stratégia, a mobilitási tanulmány, valamint az Általános Városrendezési Terv (PUG) szerint is a közlekedés zsúfoltságát csak egy, a várost teljesen elkerülő út építése csökkentené jelentősen – tájékoztatott Zörgő Noémi. A városháza sajtószóvivője szerint erre vonatkozóan a polgármesteri hivatal konkrét, kézzelfogható lépéseket is tett: elkészült a teljes dokumentáció, amely a város észak-keleti részén tervezett elkerülő út építésének teljes előkészítését tartalmazza.
„Az előzetes dokumentáció összeállításánál szempont volt az is, hogy milyen irányból érkező tranzitforgalom terheli le a legjobban Székelyudvarhely közlekedését. A mérések alapján a város forgalmát a Szejke, illetve Csíkszereda felől érkező gépjárműforgalom nehezíti leginkább. Így a tervezett elkerülő út észak-nyugat irányból, keleti irányba kerülné el a várost. A dokumentáció szerint
A nyomvonal tervezésénél az volt az elsődleges szempont, hogy a lehető legkönnyebb legyen a kivitelezés, így szinte a teljes hossz esetében egy már meglévő mezei út nyomvonalával számolunk” – ismertette Zörgő Noémi.
Emellett a fenti tanulmányok szerint hasznos lenne egy, a várost Segesvár irányából elkerülő út is, azonban a szakemberek szerint már az első kerülő útvonal is sokat könnyítene a város forgalmán. A szóvivő szerint Székelyudvarhely ezt a beruházást csakis kormányzati vagy pályázati forrásokból tudja kivitelezni. Ehhez azonban a terv be kell kerüljön a szállításügyi minisztérium költségvetési tételei közé, amelyhez
a jelenleginél sokkal erősebb bukaresti lobbitevékenységre lenne szükség.
Idén egyébként egy országos költségvetést módosítani hivatott javaslat is készült, amely szerint 20 millió lejt különítettek volna el a projektre, de a képviselőház infrastruktúra és szállításügyi bizottsága ezt elvetette. A szóvivő hozzátette, az elmúlt időszakban nem volt olyan európai uniós pályázati kiírás, amelybe illett volna ez a beruházás.
Gyergyószentmiklóson is fontosnak és szükségesnek tartják elkerülő út építését, mivel ezáltal mérséklődne a forgalom, ugyanakkor a város egyes részei az áthaladó teherforgalom egy részétől is mentesülnének – ismertette Kertész László, a polgármesteri hivatal szóvivője. A tervek és elképzelések szintjénél tartanak, két megoldás körvonalazódik. Az egyik egy szállítási minisztériumi beruházása, amely egy nagy körgyűrű létrehozását jelentené, és teljesen mentesítené a nehézgépjármű-forgalomtól a várost. Ez
az E578-as út mentén Gyergyószentmiklóst teljesen kikerülve, a hármas kilométernél csatlakozna a Gyilkostóra vezető 12C jelzésű országúthoz.
„Mivel a beruházás előkészítése lassan halad, találtunk egy megoldást, ami részlegesen segítene: a város nyugati részén, a vasútvonal mellett az Állomás utcához kapcsolódik majd az az út, amely a mezőn át Gyergyószárhegy közelében az E578-as útig vezet, és bizonyos szinten Szárhegyet és Tekerőpatakot is összekötné. Egy olyan útszakaszról van szó, melynek megvalósításában – a telekkönyvek rendezését követően – ígérete szerint a megyei önkormányzat is szerepet vállal” – vázolta Kertész, aki szerint az említett útszakaszok biztosítani tudnák az áthaladó forgalom kivezetését a városból. Hogy mikor készülhetnek el, az az állami, illetve a helyi és megyei költségvetési forrásoktól, valamint a telekkönyvezésektől is függ.