Kihasználatlanul, üresen tátong a Cekend-tetői trágyatelep
Egyedülinek számít Hargita megyében a Cekend-tetőn egy éve kialakított trágyatelep, a környékbeli gazdák közül mégis nagyon kevesen éltek a létesítmény nyújtotta lehetőséggel. A szerves trágya nem megfelelő tárolása akár az állatok után igényelt támogatások megvonásával is járhat.
A tavaly létrehozott trágyatelep működése elsősorban környezetvédelmi, valamint közegészségügyi szempontok miatt fontos, hiszen itt az európai uniós normáknak megfelelően lehet tárolni az istállótrágyát – tudtuk meg a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivőjétől. Zörgő Noémi rámutatott, a projektre való pályázáskor intézményük célja az volt, hogy segítsenek a gazdáknak, akik ennek hiányában maguk kell megteremtsék portáikon a megfelelő tároláshoz szükséges feltételeket.
Mivel a telep távol esik a várostól, az ingyenes szállítást felvállalta az önkormányzat, de csak abban az esetben, ha a gazda lemond a trágya későbbi hasznosításáról. Ha az illető mégis igényt tart a talajjavítóra, akkor viszont őt terhelik a költségek – közölte a hivatal munkatársa.
Bár nemcsak a székelyudvarhelyi, de a környékbeli gazdák is elhozhatják a telepre az állataiktól származó ürüléket, mégis csak hét gazda él a lehetőséggel.
Jelenleg 206 tonna, elsősorban juhoktól és szarvasmarháktól származó szerves trágyát tárolnak ott, ami a maximális kapacitás tizenöt százalékát jelenti.
{A}
A városháza egyébként együttműködési szerződést kötött az Urbana Rt.-vel, melynek értelmében a város átadta a telepet és a hozzá tartozó gépeket is a vállalatnak, a polgármesteri hivatal pedig koordinálja a telep működési tevékenységét – jegyezte meg lapunknak Zörgő Noémi. Arra is kitért, hogy
ez az egyetlen ilyen létesítmény Hargita megyében, legközelebb Uzonban (Háromszéken) üzemeltetnek hasonlót.
Hozzátette, a gazdák a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályán, valamint az Urbana Rt.-nél érdeklődhetnek a trágyatelep nyújtotta lehetőségek kihasználásáról.
Az istállótrágya előírás szerinti tárolása azt jelenti, hogy egy olyan, folyóvizektől távol levő és az állatlétszámnak megfelelő platformot kell létrehozni, amely meggátolja, hogy a ganélé a talajba jusson, szennyezve ezáltal a talajvizeket – fejtette ki lapunknak Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség vezetője. Egy másik lehetőség a gazdák számára, ha nem a portákon tárolják a trágyát, hanem egyenesen kiviszik a szántóföldre, ahol a lehető legrövidebb időn belül szét kell szórni. Ha mindez nem történik meg, a gazdák akár a teljes, állatok után igényelt támogatásukat elveszíthetik, legyen szó európai uniós vagy állami szubvencióról. Haschi megjegyezte, az általuk végzett ellenőrzések során a trágya nem megfelelő tárolása bizonyult az egyik legfőbb problémának.