Mennyivel jobb lenne megelőzni a betegséget, de köszönjük, nem kérünk belőle
Riasztóan alacsony a száma azoknak, akik betegségmegelőzési céllal is eljárnak háziorvosukhoz ingyenes prevenciós konzultációra. Hargita megyében az egy százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik élnek az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott lehetőséggel.
Az ingyenes prevenciós konzultációk lehetőségéről talán még az egészségbiztosítással rendelkezők közül is kevesen tudnak, pedig ezek a kivizsgálások sok esetben súlyos betegségek kialakulásának veszélyére deríthetnének fényt, esélyt adva így a megelőzésre, illetve a későbbi, drasztikusabb beavatkozások elkerülésére.
Az egészségbiztosítási pénztár minden biztosított esetében finanszírozza a prevenciós konzultációkat, 39 éves korig háromévente egyet a tünetmentes személyek esetében, 40 éves kortól pedig már évente.
Ha viszont valakinél felmerül valamilyen betegség kialakulásának kockázata, 40 éves kor alatt is jogosulttá válik az évenkénti ingyenes állapotfelmérésre. A Hargita megyei biztosító adatai szerint azonban a három csoportban összesen is
alig éri el az ezret azoknak a biztosítottaknak a száma, akik tavaly részt vettek prevenciós konzultáción.
Ez a 251 050 biztosítottnak mindössze 0,40 százalékát teszi ki, ráadásul ez az arány kevesebb mint fele a két évvel korábban feljegyzett 0,85 százalékos értéknek, tehát a csökkenő tendencia erősödik.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, Duda Tihamér szerint ugyan a statisztikában kevesebb prevenciós konzultáció szerepel, mint ahányat a háziorvosok valójában elvégeznek, de még azzal együtt is túlságosan alacsony az arány.
A statisztikai eltérésre az a magyarázat, hogy a háziorvosok alkalmanként elvégzik a prevenciós konzultációt azon pácienseik esetében is, akik egy kisebb panasz, például lázas állapot miatt keresik fel a rendelőt. Ilyenkor orvosolják az akut vagy krónikus panaszt, de emellett esetleg elvégeznek egy állapotfelmérést is, így viszont a prevenciós konzultáció nem jelenik meg a statisztikában, ez csak akkor történik meg, ha a páciens kifejezetten e célból, konkrét panasz nélkül keresi fel a rendelőt.
A háziorvosok azért is választják ezt az összevont eljárást, mert korlátozott számú szolgáltatást számoltathatnak el naponta az egészségbiztosítási pénztárnál – tájékoztatott a Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A prevenciós konzultációk száma azonban még úgy is kevés, hogy e tekintetben nem pontos a statisztika. Duda Tihamér szerint a prevenciós lehetőséggel élniük kellene a biztosítottaknak, hiszen joguk van hozzá, sőt a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetőjének magánvéleménye szerint
kötelezővé kellene tenni a konzultáción való részvételt.
Meg kellene találni erre az intézményesített formát, akár úgy, hogy szankciókat alkalmaznának azok esetében, akik nem vesznek részt a prevenciós konzultációkon: például az ártámogatott receptekhez való hozzáférés korlátozását vagy megvonását, illetve bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat kötnének feltételekhez esetükben – magyarázta.
Számos komoly megbetegedést meg lehetne így előzni, csökkentve ezáltal a későbbi, drasztikusabb egészségügyi beavatkozások szükségességét, de a kezelési költségeket is.
Érvelésképpen Duda Tihamér ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 2006-os, egyetlen alkalommal elvégzett kötelező állapotfelmérés eredményeként majdnem megduplázódott a cukorbetegek száma, ugyanis ez a betegség kialakulásakor nem okoz panaszokat. De a diabéteszhez hasonlóan például a szintén komoly egészségügyi problémának számító magas vérnyomást is időben fel lehetne fedezni és kezelni. Ehhez azonban jóval egészségtudatosabbnak kellene lennie a lakosságnak, de a háziorvosoknak is fel kellene hívniuk a rendelőt ritkán felkereső pácienseik figyelmét a prevenciós konzultáció fontosságára – véli Duda Tihamér.
A megyei egészségbiztosítási pénztár adataiból egyébként az is kiderül, hogy a szülők egy része csecsemőkorú gyermeke esetében is elhanyagolja a prevenciós konzultációkat. Miközben ugyanis az elmúlt három év esetében a szülészetről való kibocsátáskor elvégzett konzultációk száma majdnem megegyezik, a periodikusan, 2, 4, illetve 6 hónapos korban elvégzett állapotfelmérések száma folyamatosan csökken, és csak a későbbi konzultációk száma ér el hasonló értéket. Duda Tihamér kérdésünkre elmondta, ennek az az oka, hogy a szülészetet elhagyó szülőket nem kötelezhetik arra, hogy később csecsemőjükkel visszamenjenek az orvoshoz periodikus ellenőrzésre, így ezt a szülők egy része, főként a hátrányosabb társadalmi rétegben élők nem is teszik meg, legfeljebb már csak a különböző védőoltások beadásakor keresik fel a rendelőt, ezért emelkedik meg a csecsemők esetében a prevenciós konzultációk aránya később.
{A}