A politikai pártok magyarellenes megnyilvánulásai miatt nincs, akivel együttműködhetne az RMDSZ
Egyik párttal sem köt hosszútávú együttműködési megállapodást az RMDSZ a következő másfél évben, hiszen a PSD–ALDE kormánykoalíció és az ellenzéki pártok is többszörösen bizonyították az elmúlt időszakban, hogy nem állnak ki a magyarság védelme érdekében.
Egy korszak végeként tekint az RMDSZ a most lezáruló parlamenti ülésszakra, hiszen szinte ennek végéig életben volt az együttműködési megállapodásuk a PSD–ALDE kormánykoalícióval, az úzvölgyi helyzet elmérgesedése miatt azonban azt felbontották. Ezáltal a következő parlamenti választásokig hátramaradt másfél évben a szövetség sokkal nehezebb helyzetben lesz, mint az elmúlt két és fél évben volt – erről beszélt hétfői sajtótájékoztatóján Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő.
„A parlamenti munkánk szempontjából egy két és fél éves időszak végén járunk, és ez azért jelent fordulópontot, mert a most lezáruló szemeszternek szinte a végéig a kormánykoalícióval volt egy együttműködésük, amelyből noha számos eredmény született, az úzvölgyi temető ügyében történt mulasztások miatt egyértelművé vált, hogy ezt nem lehet tovább vinni, mert a kormány képtelen a törvényesség útján hatékonyan eljárni” – mutatott rá Korodi. Hozzátette: mivel egy új korszak kezdődik, érdemes egy pillantást vetni az elmúlt időszakra, ezért Tánczossal együtt röviden összefoglalták az elmúlt két és fél év eredményeit és kudarcait. Mint mondták, számos fontos kérdésben voltak kezdeményezők vagy támogatók, ilyen volt például
-
a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraindítása;
-
a telekkönyvezési rendszer módosítása;
-
a visszaszolgáltatási procedúrák könnyítése;
-
a háziorvosi rendelők könnyebb működtetésére vonatkozó módosítás.
Ugyancsak eredményként említették azt, hogy kezdeményezésükre törvény született, hogy ne szűnhessenek meg magyar osztályok a magyarságot képviselő szervezet beleegyezése nélkül, a GYES törvénymódosításával pedig elérték, hogy ne kapjanak kevesebb támogatást azok a személyek, akik kevesebb mint 12 hónappal a gyerekük születése után ismét gyermeknevelési szabadságra mennek.
Említették még többek között az óvodai oktatás kötelezővé tételét, amelyet 2030-ig kell fokozatosan életbe léptetni, és azt is, hogy az elemi iskolákban továbbra is taníthatják tanítók a román nyelvet.
Kudarcként egyebek mellett a frissen elfogadott közigazgatási kódexet nevezték meg, amely meglátásuk szerint visszalépésnek számít,
illetve azt is elismerték, hogy a közbeszerzési procedúrák megkönnyítését egyelőre nem tudták elérni többszöri próbálkozásra sem.
„A számos eredmény ellenére a közhangulat a kisebbségi ügyeket illetően nem javult. Ezért arra törekszünk, hogy a következő másfél évben minden politikai alakulattal fenntartsunk egy párbeszédet, hogy csökkenteni tudjuk a feszültséget. Látjuk, tudjuk, hogy olyan személyek nyertek fontos tisztségeket úgy kormányzati, mint ellenzéki oldalon, akik ebből a szempontból gondot fognak jelenteni. A politikai helyzet megváltozott, és ebben kell gazdálkodnunk azzal a mandátummal, amellyel a közösség bennünket megbízott” – magyarázta Korodi, aki azt is leszögezte, hogy
a PSD–ALDE kormánykoalícióval biztosan nem fognak ismét együttműködést kötni, sőt a többivel sem.
{A}
„Ez az új helyzet nem jelenti azt, hogy a mostani ellenzéki pártokkal szoros kapcsolatot tudunk kialakítani, hiszen az elmúlt két és fél évben számtalan olyan, a magyar közösséget érintő jogszabályunk volt, amelyeket elleneztek és fennhangon kritizáltak. Ezáltal nem látjuk az alapjait annak, hogy ezt meg lehetne változtatni a következő időszakban. Tárgyilagosan úgy gondoljuk, hogy a következő parlamenti választásokig hátralévő egy és fél év egy olyan időszak lesz, ahol az RMDSZ tematikáktól és törvényektől függően pontszerűen keres partnereket. Tudjuk, hogy ennek az eredményessége alacsonyabb, de ebben az időszakban ez az egyetlen járható út létezik számunkra” – húzta alá Korodi.
Tánczos a téma kapcsán arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban
jól tudtak együttműködni Magyarország kormányával, és nagy szükségük van a nemzetközi politikai-diplomáciai segítségre részükről a következőkben is.
Azt is leszögezte: ez nem egy kampányjellegű, hanem egy rendszeres, tájékoztatáson és egyeztetéseken alapuló stratégiai együttműködés a magyar kormánnyal, amely már „sokszor segített kilábalni a nehéz helyzetekből”.