Amikor a nyertes pályázat nem sokat ér: három évvel ezelőtti árakkal számolnak

Nincs vállalkozó, aki belevágna a gyergyószentmiklósi tömbházak felújításába, a meghirdetett értékek ugyanis három évvel ezelőtt lettek volna érvényesek. A városházának nincs pénze a 21 százalékos különbség fedezésére. Jelenleg nem látszik, hogyan lesz így tömbházszigetelés.

Huszonkilenc tömbház felújítására nyert támogatást Gyergyószentmiklós – közölték a jó hírt az év elején, és azt várták, hogy az első lakópanelek körül már májusban állványozni fognak az építőcégek. A megvalósítás azonban nem indult el, ugyenis

több mint 20 százalékkal kisebb ár szerepel a kiírásban a munkálatra, mint amiből az kivitelezhető lenne.

Mindössze egyetlen gyergyói vállalkozás töltötte le a közbeszerzéseket közzétevő nyilvános internetes felületről azt a dokumentációt, amely az első tíz tömbház felújításának részleteit tartalmazza. Egy bukaresti cég is érdeklődött, de ajánlatot egyik sem tett – tudtuk meg a városházán.

„Az önkormányzat nyilván azt szeretné, ha ez a beruházás minél hamarabb megvalósulna. Azonban ilyen feltételek mellett nem lehet kivitelezőt találni.

– fogalmazott Bajkó Tibor, az egyetlen gyergyói érdeklődő cégvezető.

A kiírás hibája ugyanis, hogy a tenderfüzet 2016-os számításokon alapszik. Azóta viszont nagy változások történtek az építőipart illetően. A nyílászárók áfás ára 430 lejben van megállapítva négyzetméterenként, míg ma a piacon áfa nélkül is 500 lej a reális ár. A falak szigeteléséhez szükséges anyagok ára is komolyan növekedett, még ebben az évben is többször volt drágulás. Ugyanakkor az építőiparban a bérek is nagyot emelkedtek az elmúlt pár évben, az építőmunkások fizetése megduplázódott – sorolta Bajkó Tibor.

Az első tíz tömbház felújításának tervezett költsége kerekítve 14 millió lej volna. Ennek 25 százalékát a lakók, 15 százalékát az önkormányzat, 60 százalékát pedig a kormány, illetve az Európai Unió biztosítja. Ezt

a keretösszeget a gyergyószentmiklósi városháza számításai szerint 21 százalékkal kellene megemelni, csak kérdés, hogy ki fogja fizetni a különbséget.

A városnak nincs erre 2,8 millió leje. A fő probléma az, hogy a kormány nem veszi figyelembe, hogy a pályázatokat 2016–2017-ben készítették és nyújtották be, és azóta sok minden megváltozott. Megengedi ugyan, hogy az önkormányzatok megváltoztassák a beruházások értékeit, de nem ad hozzá pénzt. Vagyis az árkülönbözetet az önkormányzatokkal „nyeletné le”.

{A}

Vannak olyan helységek, amelyek ezt meg tudták tenni, de Gyergyószentmiklós nincs ebben a helyzetben. Jelenleg is 1,9 millió lej hiányzik az idei költségvetéséből, és egyelőre nem tudni, hogy november-decemberben miből adnak fizetéseket, miből fizetnek számlákat – ismertette kérésünkre Nagy Zoltán polgármester. A városvezető elmondta, maguk is tudták, hogy a kiírt közbeszerzésben megjelölt árak alacsonyak. A közbeszerzést így is ki kellett írni, várva a piac reagálását, hogy aztán legyen egy alap, amire hivatkozva meg lehet próbálni az árak újraszámolását, és ehhez valamilyen támogatást szerezni.

A kiírás sikertelensége jelzés volt a lakók felé is, akik már az eredeti árat is sokallták. Voltak, akik azt állították, hogy a 14 millió lej egy mesterségesen felfújt érték, és hogy sokkal olcsóbban is el lehetne végezni a tömbházszigeteléseket. Amikor látták, hogy nincs jelentkező a munkálatra, összehívták a tömbházlakók képviselőit, és tájékoztatták őket arról, hogy az eredetileg tervezett összeg nem lesz elég a munkálatokra. El akarták kerülni azt a látszatot, hogy csak valamilyen érdekből lenne szükséges további összegeket elővenni, ezért közösen kiválasztottak három tömbházat, amelyek terveit átadták a lakóknak, azt javasolva nekik, hogy ők is

kérjenek meg vállalkozókat, tervezőket a reális ár megállapítására.

Egyelőre nem érkezett visszajelzés – mondja a polgármester.

A városháza által felkért szakember 21 százalékos árkiigazítást javasol. Megnézik majd a lakók által megbízott tervezők javaslatait, és ha a lakók vállalják, akkor ezek alapján újra kiírják majd a közbeszerzést.

Az elképzelés az volna, hogy a város hozzátenné a rá eső 15 százalék arányos emelését, és a lakóknak is hozzá kell tenniük a maguk 25 százalékához az arányos különbözetet.

Kérdés azonban, hogy mi történik a kormány 60 százalékával? Szó sem lehet arról, hogy ezt a város vagy a lakók átvállalják – szögezi le Nagy Zoltán, aki szerint a kormány részéről diszkrimináció, hogy nem járul hozzá a megnyert pályázat különbözetének finanszírozásához, annak ellenére, hogy az utóbb benyújtott más pályázatoknál ez lehetséges. Ezt jelezték is a minisztériumnak. Ha ez nem változik, kénytelenek lesznek visszavonni és utóbb újra benyújtani a tömbházfelújításokról szóló pályázatot.