Felújítás miatt idén templomban ülik a kápolnabúcsút Székelyudvarhelyen
A középkori egyházi építészet egyetlen székelyudvarhelyi hírmondója a Jézus-kápolna, ahol évente egy alkalommal, Jézus Szíve ünnepén tartanak szentmisét. Idén a kápolnánál zajló felújítási munkálatok miatt a búcsút a Szent Miklós-plébániatemplomban ülik meg.
Székelyudvarhely legrégebbi építménye a Nagy-völgyben, a Segesvárra vezető országúttól néhány lépésre, ellipszis alakú kerítőfallal körülvéve emelkedik.
A kistemplom jellegzetes centrális alaprajzú építmény, középső része négyzet, amelynek oldalait félkörív karéjokkal bővítették. A legendák övezte kis négykaréjos kápolnáról szóló munkájában Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze rámutat, hogy
a róla szóló legelső történeti forrás 1613-ból való, és egy udvarhelyi húsvéti körmenet leírásában szerepel.
Ennek gyakorlata ma is él: a határkerüléskor megálló- és imádkozóhely. Az 1600-as évekből – jelenlegi tudásunk szerint – még három dokumentumban történik említés a kápolnáról. Az ősi búcsújáróhelyen az utóbbi másfélszáz évben szokás megülni Jézus Szíve ünnepét.
A Jézus-kápolna felújítására a székelyudvarhelyi főesperesi hivatal pályázott uniós forrásokra a regionális operatív program keretében. Derzsi László projektvezetőtől megtudtuk, hogy
a pályázatba foglalt tervek szerint 2021 közepéig kell megvalósítani a teljes felújítást, de igyekeznek hamarabb befejezni.
Régészeti feltárást és konzerválást végeznek, kijavítják az épületek strukturális hibáit is. A remetelak tetőzetét már kicserélték, újrafödték – ott majd állandó egyháztörténeti kiállítás kap helyet. A cinteremben tereprendezési munkálatok zajlanak, ugyanakkor elkezdődtek a falrestaurálási munkálatok. A továbbiakban a kerítőfal rendbetétele következik. Ütemterv szerint haladnak, technikai probléma nem merült fel.
Derzsi László az érdeklődők megértését kéri, amiért nem látogatható a kápolna.
Utána majd rendszeresített nyitva tartás lesz.
{A}
Jézus Szentséges Szíve napja mozgó, a római katolikus egyházi év utolsó változó ünnepe:
az Úrnapja nyolcadát, azaz a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntekre esik.
Az ünnep egyben a papság megszentelődésének világnapja. Szent II. János Pál pápa javaslatára
1997 óta ezen a napon a papokért, a hivatásokért imádkoznak.
Az Alacoque Szent Margit vizitációs nővér életpéldája nyomán megerősödött Szent Szív-kultusz ünnepnapját 1856-ban IX. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyház számára. 1956-ban XII. Pius a Merítsetek belőle... kezdetű enciklikájában megerősítette, és a Szent Szív tiszteletét biblikus-teológiai alapra helyezte. A 2019-es esztendő a gyulafehérvári főegyházmegyében a hivatások éve, így Jézus Szíve ünnepe kiemelt jelentőségű: a papságnak korunk társadalmában betöltött szerepére, küldetésére és a papképzés fontosságára irányítja a figyelmet.
A ditrói nagytemplom, a botvári kápolna és a korondi egyházközség búcsúját pénteken délelőtt 11 órától ülik. A nyárádszeredai plébániatemplom búcsús szentmiséjét szintén pénteken 18 órától tartják. A Gordon-hegyi Jézus Szíve-kilátó évenkénti zarándoklatán, szombaton a 12 órakor kezdődő szentmisét keresztútjárás előzi meg a kálvárián. Bétában vasárnap 12.30-kor kezdődik a búcsús szentmise. Gödemesterházán ugyanaznap 13 órától tartják a templombúcsút.