Magyar Örökség Díjat kapott a marosvásárhelyi katolikus iskola

Szász Cs. Emese 2019. június 26., 20:00

Alig alakult meg másodjára, máris díjat kapott a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium. Tamási Zsolt iskolaigazgató vehette át a Magyar Örökség Díjat, amellyel a fiatal tanintézet bekerült a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába.

Tamási Zsolt iskolaigazgató szerint meglepetés volt a díj, és egyben hatalmas elismerés Fotó: romkat.ro

A Magyar Örökség kilencvenötödik díjátadó ünnepségét Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották, a díjat Demeter László baróti muzeológus, könyvkiadó, művelődésszervező adta át Tamási Zsolt igazgatónak, az iskola nevét a rangos kitüntetés fémjelzi, s egyúttal az Aranykönyv őrzi.

Amint Tamási Zsolt iskolaigazgató érdeklődésünkre elmondta, nagy meglepetés volt ez a díj számukra, hiszen éppen csak, hogy másodjára megalakultak,

a Magyar Örökség Díjat pedig leginkább nagy múltú intézményeknek szokták odaítélni.

{A}

„Nagy megtiszteltetés ez a díj, amit úgy érzem, hogy megelőlegeztek nekünk, s ezután kell még rászolgálnunk. Éppen csak, hogy megalakult másodjára az iskola, de úgy érzem, ezt az elismerést az első megalakulásért, meg az egész kitartásért is kaptuk, s igyekszünk a továbbiakban rászolgálni” – fogalmazott az iskolaigazgató, aki rámutatott, azért is nagy dolog ez az elismerés, mert a szombati díjátadón is látszott, hogy nyolc másik nagy múltú intézmény kapta meg Magyarországról, köztük olyanok, akik 1951-ben alakultak.

A szombati díjátadón az iskolát dr. Holló László egyetemi előadótanár, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Kar dékánhelyettese, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Igazgatótanácsának elnöke méltatta. „(…) a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum nem csupán az állami intézmények részéről jövő meghurcoltatás által elszenvedett nehézségek okán érdemel kiemelt figyelmet, megbecsülést és díjat. A rövid, mindössze három éves – 2015–2017 és 2018–2019 közötti – fennállása alatt a bizonytalanságok ellenére – a »csak azért is« nekifeszülésével – sok diák kifejezetten ebbe az iskolába kérte felvételét, sok szülő ide íratta gyerekét, mert garanciát láttak benne a megfelelő nevelésre és a színvonalas oktatásra. (…) megalakulását követően tanulmányi szempontból is azonnal felzárkózott a legpatinásabb erdélyi magyar iskolák közé. Tanárai és tanulói igazi közösséggé kovácsolódtak és ez utóbbiak a különböző megmérettetéseken kiválóan helyt álltak” – hangzott el többek közt a laudációban.