Kutatás: a románok átlag 200 euróval keresnek többet a magyaroknál

Helyi, országos és régiós szinten is demográfiai, gazdasági, társadalmi problémákat okoz a migráció, Romániában pedig nincs országos stratégia ennek ellensúlyozására – állapították meg. Egy kutatásból az is kiderül, hogy a románok átlagban 200 euróval keresnek többet a magyaroknál.

Sepsiszentgyörgyön kedden mutatták be a migrációs jelenségek kutatását célzó Youmig nemzetközi projekt keretében a tavaly végzett középiskolások körében idén májusban készült felmérést. Buja Gergely helyi projektmenedzser rámutatott:

1990 óta Kelet- Közép Európában 25 millió fiatal hagyta el a szülőföldjét, a hivatalos becslések szerint 3 millió romániai állampolgár él külföldön, de a valós szám megközelíti az 5 milliót.

„Érzékelhető a demográfiai csökkenés, egyre kevésbé fenntartható a szociális háló, a munkaerőhiány visszafogja a gazdasági fejlődést, hiszen a fiatalok mennek külföldre. Az országban pedig nincs stratégia ennek az ellensúlyozására” – állapította meg Buja Gergely.

Szerinte, Sepsiszentgyörgy sincs jobb helyzetben, ez esetben a belső migráció is megjelenik, mivel más romániai városokba mennek el tanulni a fiatalok, és gyakran ott is maradnak. Végeztek egy elemzést, ami szerint 2035-ig mindenképpen csökkenni fog a város lakossága,

ám ha az elvándorlás mértéke a pesszimista forgatókönyv szerint alakul, a jelenlegi 56 ezerről 42 ezerre esik vissza a lakosságszám.

A projekt keretén belül feltérképezték az elvándorolt és a hazatérést fontolgató fiatalok problémáit is, abból indultak ki, hogy a migrációt nem tudják leállítani, de olyan körülményeket kell biztosítani a városban, hogy megérje hazatérni.

Buja Gergely elmondta, hogy sok fiatal hazatért külföldről Sepsiszentgyörgyre, példamutatóan beilleszkedtek, vállalkoznak, és

„értékes csomagot” hoztak külföldről: tudást, hozzáállást, kezdeményező képességet.

Az alkalmazókkal szemben mások az elvárásaik, nem lehet sarokba szorítani őket, de értékelik a kulturális, sport életet, a tiszta levegőt, a közbiztonságot, a család közelségét. „Ezek mind olyan ütőkártyák, melyek kisebb bevétel esetén is hazatérésre ösztönözhetik a fiatalokat” – mondta Buja Gergely. Szerinte

nem kell erőltetni a fiatalokat, hogy itthon maradjanak, hagyni kell menjenek, tanuljanak, szerezzenek tapasztalatot, de folyamatosan tájékoztatni kell őket, hogy miért érdemes hazajönni.

A projekt keretén belül a 2014-2018-as középiskolás évfolyam végzősei körében készítettek felmérést, 600 fiatalt kérdeztek meg telefonon, a demográfia, a migráció, a tanulmányok, a munkaerőpiac alakulását, az idegen nyelv ismeretet vizsgálták, és arra is kíváncsiak voltak, mi a véleményük a városról.

Kiss Tamás az Országos Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a felmérés tudományos koordinátora elmondta, azok közül, akik munkát vállaltak, azok többsége (80 százalék) a magánszférában dolgozik, miközben egy korábbi felmérés arra mutatott rá, hogy a románok inkább a közszférában vállalnak munkát. A mostani kutatás viszont kiderítette, hogy

a románok átlag 200 euróval többet keresnek, mint a magyarok, ez utóbbiak havi átlagjövedelme 577 euró, míg a románoké 744 euró.

A gyerekvállalás kapcsán kiderült, hogy a magyar fiatalok közül többen szeretnének kettőnél több gyereket, mint a románok. A magyarok általában elégedettebbek a várossal, a szolgáltatásokkal, mint a románok, a szakember szerint ennek a hátterében az áll, hogy a románok Brassóval, Bukaresttel hasonlítják össze a sepsiszentgyörgyi körülményeket, sőt a béreket is.

A magyarok jobban kötődnek a városhoz, többen tervezik a hazatérést, a románok viszont nagyobb mértékben beszélnek idegen nyelveket, és jobban is keresnek – vonta le a következtetést Kiss Tamás.