Határidőt adtak a szennyvízhálózatokra történő csatlakozásra
A környezetőrség szankciókat helyezett kilátásba, amiért kevesen csatlakoztak a már kiépült víz- és szennyvízhálózatokra. A helyzet rendezésére három hónap haladékot adtak, utána bírságot rónak ki azokra, akik nem teljesítették törvény által előírt kötelezettségüket.
Különböző pályázati támogatásokkal főként vidéki településeken épültek az utóbbi években víz- és szennyvízhálózatok, amelyek vezetékeit közterületeken, az utcákban helyezték el, alig néhány méterre a házaktól. A lakosok egy része viszont nem csatlakozott a rendszerekre, jóllehet erre törvény kötelezi őket.
Főként a csatornahálózatok kihasználtsága alacsony, ezzel szemben a talaj- és folyóvizek, illetve a környezet szennyezése fokozódik a vizet földbe szivárogtató emésztőgödrök használatával vagy a szennyvíz árokba, patakba engedésével.
A 2006. évi 241-es számú törvény előírásai szerint amennyiben ennek feltételei biztosítottak, mindenki köteles a szennyvízhálózatra csatlakozni, függetlenül attól, hogy vízhálózatból vagy saját forrásból származó vizet használ. A Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium márciusban az összes önkormányzatot tájékoztatta az Európai Bizottság szennyvízhálózatokra vonatkozó irányelvéről, és arra kérte őket, hogy összesítsék, hány lakás nincs rácsatlakoztatva a csatornahálózatra. Azóta már ellenőrzések történnek.
Felszólítást kapnak
Mint Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség főfelügyelője kérdésünkre elmondta, áprilistól országos szintű ellenőrzés kezdődött a köztisztaság, környezetszennyezés témakörében, melynek során minden 2000-nél több lakossal rendelkező településen az ivóvíz- és szennyvízhálózatok helyzetét is felmérik, és azt is, hogy mennyien csatlakoztak ezekhez. ,,Ahol létezik ilyen hálózat és nem csatlakoztak rá a lakók, a polgármesteri hivatalok kell felszólítsák erre őket” – ismertette, hozzátéve, hogy ez megelőző intézkedés a törvény által előírt szankciók alkalmazása előtt.
A mulasztóknak három hónap haladékot adtak, ezt és a bekötésekre vonatkozó felszólítást a polgármesteri hivataloknak kell közölniük az érintettekkel, tudomásunk szerint ezt már több községben meg is tették.
{A}
Mint megtudtuk, az ellenőrzés még most is tart, de a határidők lejárta után ugyanabban a sorrendben visszatérnek minden településre, és akkor már bírságolás következhet.
A korábban említett jogszabály 2000-től 4000 lejig terjedő bírság kiszabását írja elő azokban az esetekben, ha a lakók nem csatlakoznak a meglévő szennyvízvezetékhez.
A bírságot minden esetben az érintett magán- vagy jogi személyekre róják ki – közölte az illetékes.
Hasonló módon járnak el Maros megyében is a több területet érintő ellenőrző akció során. A Maros Megyei Környezetőrségtől kérdésünkre azt közölték, a határidők lejárta után lehet szó a bírságolásról, ugyanakkor a helyi önkormányzatok feladata elkészíteni azt a nyilvántartást, amely tartalmazza a meglévő szennyvízhálózatokhoz nem csatlakozott személyek adatait. A mulasztók számára a bírságot nemcsak a hatóság, hanem az illetékes polgármesteri hivatal is kiróhatja – pontosítottak.
Hargita megye elégtelenre vizsgázott az utóbbi öt évben uniós támogatással kiépült víz- és szennyvízhálózatok használatát illetően, jóval kevesebben vették igénybe ezeket, mint ahogy az elvárható volt. A finanszírozási szerződésben vállalt 85 százalékos csatlakozási arány elérésére hiába tűztek ki többször is határidőket, ezt nem sikerült megközelíteni. 2018 végén csupán 19 százalék volt a szennyvízhálózatra csatlakozottak aránya a mintegy 10 000 háztartás közül, ahol a telekhatárig jutott el szennyvízvezeték.