Csütörtökön Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe

A szentháromság vasárnapját követő csütörtökön a katolikus egyház az Úr testének és vérének ünnepét, ismertebb nevén Úrnapját üli. A tavaszi ünnepkört lezáró Úrnapja idén a hivatások évének kiemelt imaalkalma. E napon a katolikus értékek kerülnek a figyelem középpontjába.

Az ünneplés a 12. századi eukarisztiakultusszal áll kapcsolatban, és az 1263-ban történt híres bolsenai eukarisztikus csodához kapcsolódik. IV. Orbán pápa hirdette ki Úrnapja ünnepét az 1264. szeptember 8-án kelt Transiturus bullával. Magyarországi megünnepléséről az első adatok 1292-ből és 1299-ből valók. Himnuszok, énekek születtek, amelyek tartalmazzák az eukarisztiáról szóló teljes tanítást. Sokat ezek közül ma is éneklünk (Aquinói Szent Tamás himnuszai, Tantum ergo, Lauda Sion). Imádságokat is írtak az oltáriszentség tiszteletére, az áldozáshoz való felkészülésre. A 16. század folyamán és a következő századokban laikus társulatok jöttek létre az Oltáriszentség imádására.

1827-ben Szepesy Ignác püspök egyházmegyei körlevélben kérte, hogy a plébániák együtt, a legünnepélyesebben üljék meg az Oltáriszentség főünnepét. A székelyudvarhelyi kerületi zarándoknap az egyetlen, ahol ennek szellemében ünneplik Úrnapját.

Az úrnapi szentmise szerves részét képezi a kikerülés, amely a négy égtáj felé halad, stációt tartva a sátoroltároknál.

A körmenet közben szórt virág és a sátrak lombdíszei áldás után szentelménynek tekinthetők, amelyeknek a néphit mágikus erőt tulajdonított. Az imakönyvbe lepréselve szokás őrizni a következő Úrnapjáig.

{K1}

{A}