Helyi fejlesztések: nem minden a pénz
Beruházás és/vagy közösségépítés? – veti fel a kérdést Biró A. Zoltán, a Sapientia egyetem professzora frissen megjelent könyvében. A kiadvány gyergyóremetei tapasztalatokat összegez, és ennek kapcsán tartottak konferenciát a gyergyószéki nagyközségben.
Az eseményen többek között megvitatták, hogy miként lehet a helyismeret, tényfeltárás, stratégiai tervezés, és konkrét kivitelezés összhangját a lehető legjobban megteremteni.
Elhangzott: a székelyföldi települések életét, jövőjét két alapvető tényező határozza meg:
működik-e az önfenntartó családi gazdálkodás, és hogy működnek-e a helyi, sűrű, összefonódó kapcsolatok, az egymásra figyelés, egymásról tudó közösségek?
Székelyföldön jellemző, hogy egy család legalább két lábon áll (például munkahely mellett gazdálkodnak sokan), és ez arra a törekvésre utal, hogy
a családok igyekeznek megteremteni maguknak azt az alapot, azt az erőt, eszközöket, ami akkor is biztosítja a család létét, stabilitását, ha valamilyen külső csapás történne.
Ahol pedig a közösségi egymásra figyelés létezik, az adott közösség akkor is képes fejlődni, ha esetleg vezetői nem képesek eredményeket elérni. Ahol viszont a két tényező egyike meggyengül, az adott közösség életképessége rendül meg – foglalta össze Biró A. Zoltán.
{A}
Emiatt erre a két tényezőre mindenképpen oda kell figyelnie a vezetőknek, akkor is, amikor fejlesztéseket terveznek – hangzott el a konferencián.
Jellemző, hogy a vezetők hajlamosak a „behozott pénzek” mennyisége alapján megítélni saját munkájukat és a média révén ennek fontosságát akarják a közösség számára is nyomatékosítani.
Azonban ez nem minden. Ha csak azért építünk valamit, mert arra van pénz, miközben erre az adott közösségnek nincs is szüksége, akkor semmilyen pozitív hatással sem lesz a közösségre nézve, nem jelent megerősödési lehetőséget a családoknak (így épültek meg szinte minden községben az azóta is kihasználatlan turisztikai irodák) – hangzott el.
A nagy beruházások nagyon fontosak, de
megfelelő hangsúlyt kell adni azoknak a kisebb anyagi ráfordítást igénylő, alulról jövő kezdeményezéseknek, amelyekre valós igény van,
amelyekre sokan figyelnek az adott településen, a helyi identitást erősítik, és amelyek a közösségépítésben nagy jelentőségűek. Lehet ez egy falusi labdarúgótorna, egy szociális szolgáltatás bevezetése, egy helyi civil szervezet létrehozása is.
A házigazda Laczkó Albert Elemér polgármester örült annak, hogy a környékbeli önkormányzatok is elküldték ide a maguk munkatársait, akik az ott elhangzottakat, tanultakat kell majd gyakorlatba ültessék.
A konferencián Biró A. Zoltán mellett előadást tartott Kulcsár László, a Soproni Egyetem professzora a vidéki településeken várható változásokról, Kiss Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem tanára a székelyföldi mezőgazdaság által követhető útra vonatkozóan fogalmazott meg felvetéseket és javaslatokat, majd három különálló szekcióülés zajlott, ahol több mint húsz vitaindító előadás hangzott el, majd viták során igyekeztek megoldásokat találni a felvetődött problémákra.
A gyergyóremetei konferencia az első volt a sorban, a későbbiekben több hasonlót terveznek még – hangzott el.