Három ünnepi eseménnyel nyitották meg a tusnádfürdői városnapi rendezvénysorozatot péntek délután: megerősítették a fürdőváros testvérvárosi kapcsolatát Jánoshalmával, együttműködési megállapodást kötöttek Fejér megyével, majd leleplezték azt a Barátság-emlékművet.
Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli idén is a település várossá válásának ötvenegyedik évfordulóját Tusnádfürdő. A városnapok hivatalos megnyitóját péntek délután tartották a polgármesteri hivatalnál. Az ünnepélyen először Tusnádfürdő és a magyarországi Jánoshalma között húsz évvel korábban megkötött testvérvárosi kapcsolatot erősítették meg. Az évforduló kapcsán Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a 20 évvel ezelőtt aláírt dokumentumból olvasott fel néhány gondolatot.
{A}
Mint ebből kiderült, az akkori megállapodást Jánoshalma korábbi polgármestere, Kiss György, aki a pénteki ünnepélyen is jelen volt, illetve Tusnádfürdő akkori polgármestere, Tóth Miklós írtak alá, aki azóta elhunyt. Albert Tibor arra kérte a jelenlévőket, egy perc néma csenddel emlékezzenek meg a néhai városvezetőről.
A felolvasás után Albert Tibor arra is kitért, hogy azért tartja kimondottan fontosnak a testvérvárosi kapcsolatokat – amelyekből kiugróan sokkal büszkélkedhet Tusnádfürdő –, mivel jobb megismerésre, gyümölcsöző együttműködésekre ad lehetőséget, és a határon átívelő magyar-magyar kapcsolatok is erősödnek ezek által.
Ezt követően Celler Zoltán jánoshalmi polgármester osztotta meg ünnepi gondolatait.
– húzta alá a polgármester. A beszédeket követően felolvasták a testvérvárosi együttműködés újabb változatát, amelyet végül a két polgármester hitelesített aláírásával.
A továbbiakban egy új együttműködési megállapodás megkötését ünnepelték a szintén magyarországi Fejér Megyei Önkormányzat és Tusnádfürdő között. Albert Tibor kiemelte: egy ilyen kis városnak nagy megtiszteltetést jelent, hogy egy megyei önkormányzat testvértelepülése lehet.
– jegyezte meg humorosan a polgármester, majd komolyra fordítva a szót hozzátette: szükségük van az anyaországi támogatásra, és a jelenlegi kormány segítségére, amely összmagyarságban gondolkodik.
Szavaira reagálva Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Önkormányzat vezetője úgy fogalmazott: a testvérvárosi kapcsolat nemcsak két régió közeledését jelenti, hanem a nemzetegyesítő és nemzetépítő erőfeszítések egyik fontos állomása is egyben.
„Székelyföld, Erdély és az egész magyar nemzet szempontjából kiemelkedő jelentőségű tett, mi több, üzenetértéke is van. Az összefogás, az együttműködés, az egymásra utaltság és az egymásban való hit üzenetét közvetíti a világ felé. Azt, hogy bár határok választanak el bennünket egymástól, mi mégsem ismerünk határokat. Különösen akkor nem, ha magyarságunkról van szó, ha nemzeti, keresztény kultúránk, illetve gyermekeink és unokáink jövője a tét.
Hiszem, hogy Székelyföld ereje a magyarság ereje.
Az a hit, akarat és kitartás, amivel önök jelen vannak a világban, amivel ezer éves hagyományainkat, keresztény kultúránk értékeit életben tartják, minden magyar számára példaértékű. Az önök magatartása mindannyiunk számára zsinórmértéke a hazafiságnak” – hangsúlyozta Molnár Krisztián.
A továbbiakban az új megállapodás szövegét is felolvasták, majd az elöljárók aláírásukkal hitelesítették a dokumentumot.
Az ünnepély folytatásaként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja üdvözölte a megkötött megállapodásokat, majd az egybegyűltek a tusnádfürdői temetőbe vonultak át, ahol Celler Zoltán jánoshalmi polgármester megkoszorúzta Tóth Miklós korábbi tusnádfürdői polgármester sírját.
Végül az ünnepélyes megnyitó zárómozzanataként a Millenniumi Emlékparkban leleplezték azt a Barátság-emlékművet, amelyet Budapest XXI. kerülete, Csepel Önkormányzata adományozott a városnak.
Az emlékmű a két település összetartozását jelképezi,
hiszen mint Albert Tibor és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere felelevenítették, a barátságuk 2003-ig nyúlik vissza, azóta pedig testvérvárosi megállapodást is kötöttek. Az avató végén a Sárosi Tibor képzőművész alkotta emlékművet Bakcsy Gábor református lelkipásztor és Bilibók Géza katolikus plébános is megáldotta, majd egy közös ima után a székely himnusz eléneklésével zárult az esemény.
{P11}